Fűnyírás kényszerből? Néha jobb, ha megengedjük magunknak a pihenést, és a kertrendezés helyett inkább élvezzük a természetet! A „lustaság” néha éppen arra jó, hogy feltöltődjünk.
A jövő helyett mostani gazdasági folyamataik átalakulásáról beszélgetünk – ezt a célt szolgálja a szeptember 4-i Sustainable World konferencia, ahol a hazai fenntartható üzleti szféra képviselői gyűlnek össze. Itt lehetőség nyílik arra, hogy megosszuk tapasztalatainkat és ötleteinket, valamint közösen keressük a fenntartható fejlődés új útjait.
A tökéletes gyep fogalma igazi vitatéma: míg egyesek a szomszédok véleményétől félve rendszeresen, szinte rituálisan nyírják a füvet, mások viszont a kullancsok és darazsak okozta kellemetlenségektől tartva inkább minden vadvirágot kiirtanának a kertekről és a közterületekről. Az ideális zöldfelület keresése igazi ellentmondásos kérdéseket vet fel, ahol a szépség és a természetesség gyakran ütközik a biztonság és a társadalmi elvárások szorításába.
Dezsényi Péter, a FŐKERT kertészeti főigazgatója az Alapvetés podcastban kifejtette, hogy az intenzív gyep nem csupán a legdrágább burkolattípusok közé tartozik, hanem jelentős ökológiai lábnyommal is bír. A gyep fenntartása során ugyanis lényegesen több szén-dioxidot bocsátunk ki, mint amennyit képes megkötni.
A kertek, parkok és egyéb közterületek forgalmasabb részein természetesen van helye a zöld növényeknek. Azonban a terület nagyságától függően érdemes megfontolni egynyári vagy évelő virágok, cserjék, sőt fákkal való ültetést is. Ez a fajta növényzet nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem egy gazdagabb ökoszisztémát is létrehoz, amelynek biológiai aktivitása sokkal magasabb. Ráadásul ezek a növények jobban ellenállnak az aszálynak, és segítenek a csapadék víz megtartásában is. Az Alapvetés podcast legutóbbi adásában arról is beszélgettünk, hogy...
Miközben a kerti gyepek ápolatlanságáról folytatott heves viták időről időre felszínre törnek, egy figyelemre méltóbb jelenség is kibontakozik a háttérben: aggasztó ökológiai tendenciák, amelyek komoly figyelmet érdemelnek.
a biodiverzitás csökkenése aggasztó következményekkel jár a természetes ökoszisztémákra. Kovács-Hostyánszki Anikó, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa hangsúlyozta, hogy a németországi felmérés eredményei, miszerint a '90-es évek eleje óta 75%-kal csökkent a repülő rovarok száma a nyári hónapokban, és hogy Európából a nappali lepkék 40%-a eltűnt az utóbbi évtizedekben, világosan rávilágítanak a problémára. A mögöttes okok között pedig az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok mellett a klímaváltozás is jelentős szerepet játszik. Egyre biztosabb, hogy ha nem teszünk sürgős lépéseket, a jövő generációi számára egy szegényebb és kevésbé sokszínű természetet hagyunk hátra.
a folyamatokban a települési zöldterületek kezelése sem mellékes tényező.
De vajon hogyan lehet egy kert egyszerre esztétikus és ökológiailag hasznos, ha közben mindenki számára mást jelent a harmonikus élettér? Kell-e félni attól, hogy különféle fullánkos rovarok jelennek meg a kertünkben? Milyen zónákat alakít ki Budapesten a FŐKERT és kinek lesz jó az ősszel érkező budapesti magkeverék? És tehet-e bármit az, aki erkélyes panellakásban él? Az Alapvetés podcast legújabb műsorában ezekről a kérdésekről is szó esik.
