A kamara hangsúlyozza, hogy ez a szerződés kulcsfontosságú lépés lehet a vagyon védelme érdekében, és mindenkinek ajánlott megfontolni a megkötését.
A nyári esküvői szezon sok pár számára nemcsak a szerelem beteljesülését jelenti, hanem komoly döntések sorozatát is, többek között anyagi téren. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) arra hívja fel a figyelmet: a házasság nem csupán érzelmi kötelék, hanem jelentős jogi és pénzügyi változásokat is hoz. Minden, amit a házassági szerződésről tudni kell.
Van egy elterjedt mondás, miszerint a pénz nem hoz boldogságot. Ez a megállapítás talán igaz is, de az is tény, hogy a pénz nélkülözése gyakran szomorúsághoz vezethet. Különösen paradox helyzet alakulhat ki, amikor a boldogító igen kimondása után a házasság nem úgy alakul, ahogy azt eltervezték, és a legnagyobb feszültséget a vagyoni jogok tisztázása jelenti, főleg ha házassági szerződés nem áll rendelkezésre.
Egy házassági vagyonjogi szerződés segíthet abban, hogy a felek már az elején tisztázzák, hogyan kívánják kezelni közös és különvagyonukat, megelőzve ezzel a jövőbeni vitákat vagy öröklési nehézségeket. Egy jól átgondolt megállapodás akár a másik fél vagyonát is megóvhatja egy esetleges üzleti bukás esetén - figyelmeztetett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
A házassági szerződés a MOKK állásfoglalása szerint nem a bizalom megingását tükrözi, hanem inkább a felek tudatos és felelősségteljes hozzáállását az együttéléshez.
Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a házassági szerződés a bizalom hiányának jele, vagy csupán a válás lehetőségére készült. Az igazság azonban éppen az ellenkezője: ez a megállapodás a tudatosság és a felelősségteljes gondolkodás kifejeződése. A házastársak számára lehetőséget biztosít arra, hogy saját igényeik és értékeik alapján határozzák meg, mi minősül közös tulajdonnak, és mi az, ami egyéni vagyonként kezelendő.
A közjegyzők tapasztalata szerint főként azok élnek ezzel az eszközzel, akik már nem első házasságukat kötik, számottevő vagyonnal rendelkeznek, vagy korábbi kapcsolataikból származó gyermekeik miatt fontosnak tartják a világos jogi kereteket. Egy ilyen szerződés nemcsak válás, hanem haláleset esetén is egyértelmű viszonyokat teremt.
Házasságkötéskor a feleknek lehetőségük van különböző vagyoni szabályozások kialakítására, amelyek meghatározzák, hogyan oszlanak meg a vagyonjogok a házasság alatt és annak megszűnésekor. Magyarországon a leggyakoribb vagyoni rendszer a közös vagyon, amely alapján a házastársak közösen birtokolják a házasság alatt szerzett vagyont. Emellett azonban létezik a különvagyon intézménye is, amely a házasság előtt vagy a házasság során szerzett vagyont illeti meg az egyes feleket. A felek közötti megállapodás alapján létrejöhet prenuptialis szerződés is, amely egyedi feltételeket és szabályokat határozhat meg a vagyon kezelésére és elosztására vonatkozóan. Fontos, hogy a házastársak tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel, hiszen a vagyoni viszonyok rendezése nemcsak a házasság idején, hanem annak esetleges megszűnésekor is lényeges kérdés.
A jelenlegi Polgári Törvénykönyv értelmében, amennyiben a házastársak másként nem állapodnak meg, automatikusan megalakul a házastársi vagyonközösség. Ez azt jelenti, hogy minden, amit a házasság során megszereznek – legyen szó ingóságokról, ingatlanokról vagy jövedelmekről – közös vagyonként kerül nyilvántartásra. Egy esetleges válás esetén pedig ez a vagyon fele-fele arányban oszlik meg a felek között.
Azt viszont érdemes tudni, hogy házasság után sem lesz mindene közös a házastársaknak. Nem része a közös vagyonnak:
Ezek az eszközök különvagyonnak minősülnek, amelyeket egy házassági szerződés keretein belül még precízebben lehet meghatározni.
