Farkasprobléma: szigorú védelem helyett innovatív vadgazdálkodási megoldások?

2025 májusában az Európai Parlament megszavazta, hogy a farkas az eddigi "igen védett" (FFH IV. melléklet) kategóból az egyszerű "védett" (FFH V. melléklet) kategóriába kerüljön át. A változás már csak formai megerősítésre vár a Tanács részéről, majd 20 nappal az EU Hivatalos Lapjában való megjelenés után lép hatályba. Ettől számítva 18 hónap áll a tagállamok rendelkezésére, hogy nemzeti jogukba átültessék.

Ez a lépés lezárja a hosszú ideje fennálló politikai impasse-t, és új lehetőségeket teremt a rugalmasabb farkasok kezelésére.

Németországban a 2023/24-es monitorozási év adatai szerint több mint 1600 farkas él, ami 209 regisztrált falkát és körülbelül 800 kölyköt jelent. A legnagyobb populáció a Brandenburg, Alsó-Szászország és Szászország tartományokban található. A farkasok visszatérése nemcsak a természetes ökoszisztémát gazdagítja, hanem komoly feszültségeket is generál a juhtenyésztők körében, akik egyre inkább szembesülnek a növekvő állattámadásokkal.

A CDU-SPD kormányprogram már tartalmazza, hogy a farkast be kell emelni a szövetségi vadgazdálkodási törvénybe, ezzel megnyílik az út a szabályozott kilőhetőség felé. Ehhez a szövetségi természetvédelmi törvény módosítása is szükséges.

A tartományi környezetvédelmi miniszterek 2025 májusában egyöntetűen támogatták, hogy a farkas szerepet kapjon a szövetségi vadgazdálkodási törvény keretein belül. Ez a jogi alapvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok jogszerűen tudják kezelni a farkaspopulációt.

A tartományok emellett arra kérik a szövetségi kormányt, hogy támogassa a megelőző intézkedések, mint például a villanypásztorok és őrzőkutyák, finanszírozását. Továbbá, a tartományok rugalmasabb időkereteket is szeretnének elérni az EU által előírt ökoszisztémák helyreállításának megvalósítása érdekében.

2023-ban Európában több mint 65.000 haszonállat, leginkább juhok és kecskék, vált farkastámadások áldozatává. A védekezési intézkedések ellenére a támadások száma folyamatosan növekszik, és egyre gyakoribbak a rövid időn belül bekövetkező, sorozatos esetek. Például egyetlen tartományban mindössze öt nap alatt 25 juh és egy borjú esett áldozatul a ragadozó támadásoknak.

A gazdák jogosan igénylik, hogy a beavatkozási lehetőségek rugalmasabbak és gyorsabbak legyenek.

Miközben a kormánypártok és az állattartók örömmel fogadják a védelmi szint csökkentését, a zöldpártok és a természetvédők határozottan ellenzik ezt a lépést. Thomas Waitz, a zöldpárti európai parlamenti képviselő véleménye szerint ez a döntés nem hoz valódi előnyöket a gazdálkodók számára, csupán egy politikai színjátékot takar.

Véleménye szerint a problémát nem a vadászat megkönnyítése, hanem az érdemi megelőzés oldhatná meg: több támogatásra lenne szükség a pásztorok, őrzőkutyák és kerítések rendszerének fejlesztéséhez, illetve a gazdák valós védelméhez.

Az Európai Unió új intézkedései lehetőséget nyújtanak a tagállamok számára, hogy a farkaspopulációt ne csupán védelmi szempontból, hanem gazdasági megközelítésből is kezeljék. A közeljövőben kulcsfontosságú kérdés, hogy sikerül-e harmonizálni a fajmegőrzés céljait az állattartók érdekeivel. A szigorú védelmi keretek enyhítése komoly előnyöket rejthet magában, de csak akkor, ha ezzel párhuzamosan a támogatási, kompenzációs és megelőzési rendszerek is hatékonyabban működnek.