Ezzel az ütközettel zárult le a honfoglalás folyamata – a hadvezéri stratégiák, amelyeket alkalmaztak, a mai napig inspirálják a katonai oktatást a világ számos akadémiáján. (galéria, videó)
Szombaton Zalaegerszegen a honvédő háború első jelentős eseményére emlékeztek, nevezetesen a pozsonyi csatára, amelynek 1118. évfordulóját ünnepelték. Az ünnepi megemlékezést a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség Zalaegerszegi Szervezete szervezte meg a Baross ligeti emlékműnél. Az esemény középpontjában az a 40 ezer bátor magyar harcos állt, akik 907. július 3. és 7. között egy történelmi jelentőségű győzelmet arattak a közel kétszázezres német-bajor sereggel szemben.
A pozsonyi csata történelmi írásunk egyik mai napig méltatlanul elfeledett hadi tette, pedig méreténél, nagyságánál és a magyarság későbbi sorsát meghatározó erejénél fogva múltunk egyik legnagyobb diadala volt, hangsúlyozta Gecse Péter, Zalaegerszeg alpolgármestere. Megemlékező beszédében felidézte, hogy Árpád fejedelem vezette honalapító hőseink fokozatosan foglalták el a Kárpát-medencét, 895 és 907 között kilenc hadjárat során hódítottak meg új területeket, így az ország határa majdnem Enns folyó vidékéig terjedt egészen 995-ig.
A Pozsonyi csata - a honfoglalás végső állomása A Pozsonyi csata, mely a honfoglalás történetének egyik legmeghatározóbb eseménye, nem csupán egy ütközet volt, hanem a magyar nép történelmi sorsának fordulópontja is. Ezen a napon a magyar harcosok bátorsága és elszántsága a határok védelméért folytatott küzdelem szimbólumává vált. A csata nemcsak a terület megszerzéséről szólt, hanem a magyar identitás megerősítéséről is, hiszen a győzelem jelezte, hogy a magyarság képes megállítani az ellenséges erőket, és megerősíteni helyét a Kárpát-medencében. A Pozsonyi csata így nemcsak a honfoglalás befejezését, hanem egy új korszak kezdetét is jelentette a magyar történelemben.
A korabeli német nép tisztán érzékelte a fenyegetést, amelyet egy katonailag erős nép megjelenése jelentett a Kárpát-medencében. A 907. július 3-7. között lezajlott pozsonyi csata nem csupán az első honvédő háború volt, hanem a teljes magyar nemzet diadala is. Ezzel az ütközettel zárult le a honfoglalás folyamata és a területi egység megszilárdítása, amely után egészen 1030-ig nyugatról nem érte támadás az országot. A dicsőséges pozsonyi csata szelleme ad nekünk erőt ahhoz, hogy a történelem mai forrongó időszakaiban is határozottan védjük a magyarság érdekeit, és közösen formáljuk a jövőnket – emelte ki Gecse Péter. Hozzátette, hogy a város önkormányzata 2012-ben emlékhelyet hozott létre a pozsonyi csata emlékére, ezzel is tisztelegve a múlt előtt.
Az ellenség üldözése egészen Ennsburg váráig tartott, ahol a hősies harcosok végigszántották az utat, hogy megvédjék hazájukat.
A pozsonyi csata során a magyar hadsereg, amelyet Árpád fejedelem vezetett, diadalmas győzelmet aratott a közel kétszázezer fős német-bajor irányítású európai hadsereg felett. Ezzel sikerült megvédeniük a honfoglalás alatt megszerzett területeiket – mondta Paál István, a Rákóczi Szövetség Zalaegerszegi Szervezetének elnöke. Emlékeztetett arra, hogyan sikerült a magyar csapatoknak megakadályozni az ellenséges erők egyesülését a Duna két partján, és hogyan kerítették körbe a betolakodókat, akiket egészen Ennsburg váráig üldöztek. Paál István kiemelte, hogy ezt a példaértékű haditaktikát és stratégiai gondolkodást a mai napig tanítják az amerikai katonai akadémiák, valamint a párizsi és más európai katonai intézmények falai között. A csata nemcsak nagy győzelem volt, hanem hatalmas áldozatokkal is járt, amelyek révén Árpád fejedelem katonai zsenialitása és kiemelkedő államszervező képessége a Kárpát-medencei magyarságot Európa élvonalába emelte.
