Ezért pusztítják el a sertéseket - A disznók pillanatok alatt "vírusgyárakká" válhatnak, ha a fertőzés átterjed rájuk.
Órákon belül felszámolják a ragadós száj- és körömfájásvírussal fertőzött rábapordányi állattartó telepet - jelentette be Nagy István agrárminiszter szombati sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A távirati iroda tudósítása szerint az agrárpolitikus azt is hozzátette: a vírus megállításához minden állattartó fegyelmezett együttműködésére van szükség. A miniszter elmondta, hogy a hatóságok hatalmas munkát végeznek a telepen, 875 szarvasmarha leölése megtörtént. Hozzátette: mivel sertések is voltak a telepen - bár náluk nem találtak fertőzést -, a marhák közelsége miatt elkerülhetetlen, hogy az egész sertésállományt is felszámolják. Ennek nagy része már megtörtént, estére minden állatot leölnek, vasárnapra pedig elföldelik őket - jelezte.
A tárcavezető szavai szerint:
A sertések potenciálisan "vírusgyárakká" alakulhatnak, amennyiben a fertőzés elérné őket is.
"Nincs más választás, bármennyire is fájdalmas a szívünk, sürgősen el kell temetnünk őket, hogy a többi állat életét megóvhassuk" - hangsúlyozta Nagy István.
A Nap korábbi cikkei már felhívták a figyelmet arra, hogy milyen komoly kihívásokat okoz ez a betegség.
A száj- és körömfájás március 5-én ütötte fel a fejét Kisbarcson. A Heti Napló megrázó riportfilmje szerint ekkor egy tapasztalt állatorvos, Konczos György szabadnapra készült, de a telepvezető riasztása és az érkező képek meggyőzték: rendkívüli baj van. Az állatok nem ettek, csak fejüket pihentették az etetőkön - a fájdalomtól képtelenek voltak táplálkozni.
A betegség először magas lázzal, majd szájnyálkahártyán megjelenő hólyagokkal, végül a tőgyek és paták leválásával jár. Az állatok brutális fájdalmakat élnek át, járni, enni, inni sem tudnak.
Aki ott maradt, annak a legmegdöbbentőbb feladat várt rá: sorra kellett a hentesek elé terelni az állatokat. Szerencsére én ezt nem voltam képes végignézni – emlékezett vissza Konczos.
A járvány már most is komoly gazdasági következményekkel jár. Az exportpiacok, különösen a harmadik országok, másnapra gyakorlatilag bezárultak a magyar termékek előtt. Magyarország évente körülbelül 160-170 ezer tonna sertéshúst exportál, ebből több mint tízezer tonna az unión kívüli piacokra kerül - ez a volumen most szinte teljesen eltűnt. Ráadásul az EU-tagállamok is egyre inkább ideiglenes tilalmakat vezetnek be: Románia, Lengyelország és Csehország már megtették a szükséges lépéseket.
„A vágások elmaradtak, a túlsúlyos állatok egyre csak gyarapodnak, a hűtőházak pedig megtelnek” – nyilatkozta Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke.
A mangalicatenyésztés helyzete rendkívül aggasztó - figyelmeztet Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Jelenleg Magyarországon körülbelül tízezer mangalica koca található 170 különböző génbankban. Ha a vírus eljut ezekhez az állatokhoz, az akár a fajta teljes kipusztulásához is vezethet.
"Ez nem csupán gazdasági, hanem genetikai kérdés is" - tette hozzá Tóth Péter.
A vakcina valóban létezik, azonban fontos megjegyezni, hogy nem markervakcina típusról van szó. Ez azt jelenti, hogy a beoltott állatok laboratóriumi vizsgálatok során nem különíthetők el a fertőzött egyedektől. Ennek következményeként az exportpiacok automatikusan lezáródnak.
- hangsúlyozta Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke. Amennyiben a vírus eljut a vadállományhoz, például a vaddisznók vagy őzek révén, onnantól kezdve szinte lehetetlen lesz annak kiirtása. A fertőzési lánc átláthatatlanná válik, és a járvány kontrollálása gyakorlatilag lehetetlenné. Jelenleg is jelentős állománycsökkenésre kell felkészülni: a szarvasmarhák esetében akár 10%-os veszteség is várható, míg a sertések, bár kevésbé érzékenyek a vírussal szemben, akár háromezer szeres mennyiségben üríthetik azt, így potenciális szuperterjesztőkké válhatnak.
