Bolíviában a régészek felfedeztek egy évezredes titkot, amely új fényt vet a múlt rejtelmeire.
Régészek váratlan felfedezést tettek a bolíviai Andokban: egy gigantikus, 1000 éves templomot találtak, amely a rejtélyes Tiwanaku civilizációhoz tartozik. Az inkákat megelőző elveszett birodalom eddig ismeretlen szentélye 210 kilométerre délre került elő a bolíviai fővárostól, olyan területen, ahol nem is sejtették a kutatók, hogy kiterjesztették volna hatalmukat. A város méretű szentély felfedheti az egyik legtitkosabb ősi dél-amerikai civilizáció igazi arcát.
Bolíviában régészek izgalmas új felfedezést tettek: a Tiwanaku civilizáció egy eddig ismeretlen templomának romjait tárták fel. A Palaspata néven ismert szentély vélhetően központi szerepet játszott abban a több száz évvel ezelőtti birodalom terjeszkedésében, amely körülbelül 1000 körül tűnt el. Ez a felfedezés új fényt vethet a dél-amerikai társadalom rejtett titkaira, és lehetőséget ad arra, hogy megértsük a múlt bonyolult összefonódásait.
A kutatócsapat felfedezése a Caracollo körzetben egy templomkomplexumra irányította a figyelmet, amely körülbelül 210 kilométerre található délkeletre a Titicaca-tótól. Ez a helyszín meglehetősen távol esik azoktól a területektől, ahol eddig az eltűnt civilizáció nyomait kutatták. José Capriles, az Antiquity folyóiratban közzétett tanulmány szerzője, hangsúlyozta, hogy a csapat nem számított arra, hogy ilyen jelentős romokra bukkannak ezen a területen.
A templom építészeti elemei, mint például a lépcsőzetes platform és a süllyesztett udvar, szembetűnő párhuzamokat mutatnak a Titicaca-tó más részein fellelhető stílusjegyekkel. A szentély három fontos kereskedelmi útvonal kereszteződésében helyezkedett el, amelyeket később az inkák is rendszeresen használtak. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a komplexum szerepe túlmutatott a vallási funkción, hiszen több terület összekapcsolására is szolgált, és hozzájárult a Tiwanaku civilizáció regionális hatalmának kiterjesztéséhez.
A szentély körülbelül 125 méter hosszú és 145 méter széles, és 15 moduláris kerítéssel rendelkezett, amelyek kisebb helyiségeket különítettek el a belső udvar körül. Az épület főbejárata nyugatra néz, a napfordulóval egy vonalban.
A Tiwanaku civilizáció régészeti kutatása az 1860-as években indult el, ám a tudósok számára a mai napig rejtély övezi ezt a különleges társadalmat. A kutatók által felfedezett kerámiák, láma-szerű állatok maradványai és különféle vallási helyszínek révén nyernek bepillantást a Tiwanaku kultúrába. E tárgyi emlékek az Andok hegység területén, szétszórtan bukkannak fel, gazdagítva az ősi civilizációról szerzett ismereteinket.
A közösségek először a Titicaca-medence fennsíkján jelentek meg, földrajzi helyzete miatt nehezen termesztettek rajta kukoricát, ezért lámákkal szállították a különböző árukat a térségben. A Tiwanaku civilizáció külső befolyás nélkül fejlődött ki a szakértő szerint. Az eddig megtalált kerámiák arra utalnak, hogy a népcsoport már 700 körül letelepedett ezen a területen, valamint ettől nyugatra, a mai Peru déli részén, emellett viszont Chile északi részén is megtalálhatóak tárgyi emlékeik.
A kutatók álláspontja szerint a Palaspata szentély létrehozása mögött az a szándék húzódott meg, hogy a Tiwanaku megerősítse társadalmi és politikai befolyását a környező népcsoportok felett, különös figyelmet fordítva a regionális kereskedelem irányítására. José Capriles megjegyzései alapján a helyszín kulcsszerepet játszott az Andok fennsíkjának két régiója között, mivel nem csupán gazdasági és politikai, hanem vallási szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírhatott.
A Tiwanaku helyszínén a régészek lenyűgöző kerámiákat, például keru poharakat fedeztek fel, amelyek tipikusan kukorica alapú alkohol fogyasztására szolgáltak. Azonban a civilizáció szellemi hagyományairól sajnos kevés információ áll rendelkezésre. A kutatók korábban kőmonolitokat és díszes kerámiákat találtak, melyek növény- és állatszimbolikát hordoznak, és valószínűleg más preinka kultúrák örökségére utalnak. Az eddigi feltárások főként vallási építményeket hoztak a felszínre, melyek szoros összefonódásban álltak az általuk használt naptár kulcsfontosságú eseményeivel.
A régészek elmélete szerint a Tiwanaku civilizáció valamilyen környezeti hatás következtében omlott össze, amely társadalmi feszültséget okozott. Egy amerikai kutató úgy véli, hogy ez a közösség teljesen eltér az eddig vizsgált csoportoktól, ezért nehéz megállapítani, hogy pontosan hogyan épült fel, viszont az új felfedezés közelebb vihet a megoldáshoz.
Borítókép: Jean-Michel COUREAU / Gamma-Rapho / Getty Images Egy különleges pillanatot örökít meg ez a kép, melyet Jean-Michel Coureau készített, és a Gamma-Rapho archívumából származik. A Getty Images jóvoltából most megoszthatjuk ezt a lenyűgöző látványt, amely a művészet és a fényképezés találkozásának egyedi varázsát tükrözi.
