Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar lakosság elszegényedése továbbra is folytatódik, ami aggasztó képet fest az ország gazdasági helyzetéről. Tavaly a magyar háztartások költései az Európai Unióban a legkisebb mértékben alakultak, ezzel hazánk az

A magyar lakosság fogyasztása - vásárlóerőparitáson számolva, tehát az eltérő árszínvonallal is korrigálva - az uniós átlag 70 százalékán volt 2023-ben. Az Eurostat most nyilvánosságra hozott adatai szerint ez az utolsó helyre elegendő, megosztva a bolgárokkal.

Ez mutató az egyik legfontosabb jelzőszám, amelyet a háztartások anyagi jólétének mérésére használnak a statisztikusok, ezért nem túlzás kijelenteni, hogy tavaly a magyarok (és bolgárok) voltak az Unióban a legszegényebbek, mivel ők költhettek a legkevesebbet.

A 2022-es év során a magyar átlag 71 százalékon állt, míg a bolgárok 69 százalékon helyezkedtek el. Tehát, 2022-höz viszonyítva a helyzet viszonylag stabil maradt:

folytatódott a magyar fogyasztás lecsúszása, a magyarok elszegényedése, illetve a bolgárok felzárkózása.

2011-ben az Eurostat statisztikái szerint Magyarország fogyasztási szintje az uniós átlag 64 százalékát tette ki, ami az akkori 28 tagú Európai Unió hatodik legrosszabb eredménye volt. Abban az évben a bolgár, román, lett, horvát és észt adatok is alacsonyabbak voltak a magyarországinál, ám azóta ezek az országok jelentős előrelépést tettek, és már lehagyták Magyarországot a jóléti mutatók terén, sőt, Bulgária is utolérte a magyar szintet. A helyzet nem csupán annyiban áll, hogy a környező államok sokkal sikeresebbek, hanem abban is, hogy a magyar felzárkóztatási modell hatékonysága megkérdőjelezhető: míg 2011-ben a magyar fogyasztás az uniós átlag 64 százalékát jelentette, tavalyra ez csupán 70 százalékra emelkedett, ami mindössze hat százalékpontos növekedést jelent 12 év alatt.

Ezzel szemben a 49 százalékról induló Bulgária tavaly feljött 70 százalékra, ami 21 százalékpontos javulás.

Az idén talán javíthat Magyarország, ugyanis míg 2023-ban a lakossági fogyasztás egy százalékkal emelkedett, miközben a tényleges fogyasztási kiadások 0,2 százalékkal mérséklődtek, addig az idei első háromnegyed évben a KSH már 4,2 százalékos lakossági fogyasztásnövekedést mért, miközben a fogyasztási kiadások 4,5 százalékkal nőttek. Ugyanakkor közel sem biztos, hogy ezzel megindul a magyar felzárkózás, hisz a többi ország is növekszik közben.

Fogyassz, ha bírsz! – a leggazdagabb ötödnek ötször több vagyona van, mint a legszegényebbeknek. Az utolsó sorban ott ragyog a magyar jóléti mutató, ami jól tükrözi a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Az Eurostat statisztikái alapján jelentős eltérések figyelhetők meg az uniós tagállamok fogyasztási adatai között. A tagállami mutatók 70 és 136 százalék között mozognak, ami azt jelzi, hogy az uniós országok fejlettségi szintje rendkívül változatos. Tavaly kilenc országban tapasztaltak olyan egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást (AIC), amely meghaladta az uniós átlagot.

Luxemburgban a költési szokások kiemelkedően magas szinten mozognak, hiszen a lakosság 36 százalékkal túllépte az uniós átlagot. Ez a tendencia különösen figyelemre méltó, és jól tükrözi az ország gazdasági helyzetét.

Luxemburg után Hollandia és Németország következett, mindkét ország 119 százalékos teljesítménnyel állt a dobogón.

A magyar állampolgárok és kormányok által megcélzott Ausztriában a fogyasztás az uniós átlaghoz viszonyítva elérte a 114 százalékot.

A korábbi versenytársakhoz képest Csehországban 81, Lengyelországban pedig 83 százalékos egy főre jutó fogyasztási arányt tapasztalhatunk, míg Romániában ez az érték elérte a 86 százalékot, ezzel szemben Magyarország csupán 70 százalékon áll. A román statisztikák mögött valószínűleg a jövedelmek dinamikus növekedése és a viszonylag alacsony árszínvonal áll. Mint ismeretes, Romániában az inflációs nyomás jóval enyhébb volt, mint Magyarországon, ahol a 2022-2023-as időszakban a fogyasztási kiadások jelentős csökkenésen mentek keresztül.

A lista végén tehát Magyarország és Bulgária található, amelyek az uniós fogyasztási kiadások 70%-át képviselik, míg Lettország a harmadik helyet foglalja el 74%-kal.

Az Eurostat legfrissebb jelentése alapján az egy főre jutó fogyasztási kiadások az uniós országokban az utolsó három év során jelentős változásokon mentek keresztül. 2021 és 2023 között 15 uniós tagállamban tapasztalható emelkedés, különösen Írországban, ahol a 2023-as adat már az EU-átlag 99 százalékát képviseli, ami a 2021-es 91 százalékhoz képest jelentős növekedés. Ciprus is hasonló fejlődést mutatott, hiszen itt a mutató 94 százalékról 100-ra emelkedett, míg Máltán 85 százalékról 90 százalékra nőtt. Ezzel szemben 11 EU-országban csökkentek az AIC-szintek. A legnagyobb visszaesést Dániában figyelték meg, ahol a mutató 2023-ra 108 százalékról 122 százalékra esett, de Svédország (106 vs. 112 százalék), Litvánia (88 vs. 93 százalék) és Csehország (81 vs. 86 százalék) is hasonló tendenciát mutatott az elmúlt három év során.

Drágulnak az élelmiszerek, emelkedik az inflációMegerősítette a KSH, idén is csak kínlódik a magyar gazdaságAz Európai Bizottság nem hisz az Orbán-kormánynak, a brüsszeli testület jövőre csak 1,8 százalékos GDP növekedést jósol