Először tudták megörökíteni a narválok játékos pillanatait a kamerával.
A vikingek, mint a narválagyar európai forgalmazói, mesebéli történetekkel fűszerezték meg a kontinens képzeletét az unikornisokról, így a szarvak iránti kereslet az egekbe szökött. Olyannyira, hogy egyetlen darabért akár egy egész kastély árát is elkérhették. A tizenhatodik századra azonban már nem volt elfogadható ekkora mértékű csalás; a narválból "tengeri unikornis" lett, de az agarakat továbbra is nagy tisztelet övezte, varázserővel ruházva fel őket. Azóta eltelt némi idő, de a narválagyar körüli misztikum alig csökkent. Ma már nemcsak az a kérdés, hogy varázslatos-e, hanem sokkal inkább az, hogy milyen konkrét haszna van. Erre a kérdésre adhat választ egy drónfelvétel és a hozzá tartozó tanulmány, amely Észak-Kanadában készült, egy ottani narválcsoportról.
A felvételen a narválok mellett sarkvidéki szemlingek (Salvelinus alpinus) és jeges sirályok (Larus hyperboreus) bukkannak fel. A narválok aktívan üldözik a szemlingeket, míg a sirályok ügyesen próbálnak lecsapni a ragadozók által felijesztett halakra. Az állatok viselkedése alapján úgy tűnik, hogy itt nem a véres zsákmányszerzés a cél: az egyik idősebb narvál óvatosan közelít a szemlinghez, miközben egy fiatalabb példány próbálja utánozni a mozdulatait.
Greg O'Corry-Crowe ökológus, a tanulmány vezető szerzője szerint a drónfelvétel alapján az agyar a zsákmányszerzés és a játék mellett a környezet felfedezésében is szerepet játszik. A videó azért is fontos mérföldkő a narválkutatásban, mert nagyon ritkán sikerül az állatokat a természetes élőhelyükön megfigyelni, és ez az első eset, hogy filmre vették, ahogyan játszanak.
A narválok rendkívül fürgén és ügyesen követik a kiszemelt halak mozgását, ahogy azt a videón is megfigyelhetjük. Ezek a különleges állatok mesterien irányítják a zsákmányt, ügyelve arra, hogy ne hagyják el a célpontot. Érdekes módon, a hosszú agyarral nem szúrnak, hanem inkább ütnek vele, amivel megbénítják vagy akár megölik a kiszemelt halat vagy polipot. Mivel a narválnak az egyetlen impozáns agyara a fő fegyvere, és nincsenek fogaik, a megbénított prédát egészben nyelik le. A most rögzített jelenet során a narválok nem a zsákmány elfogására törekedtek, hanem inkább szórakoztak, vagy éppen a vadászat technikáit gyakorolták.
A narvál a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese: a sarkvidék felmelegedésével megritkultak a korábban elterjedt zsákmányállatok, a melegebb vizeket kedvelő új fajok viszont több higanyt tartalmaznak, amelynek a nyoma az állatok agyarából is kimutatható. A meleg miatt visszahúzódik a jég is, ami fedezékül szolgálna az állatok számára a ragadozók, elsősorban a kardszárnyú delfinek elől.
