A dohányzás ártalmainak csökkentése érdekében mind egyéni, mind társadalmi szinten felelősségteljes magatartásra van szükség. Az egyéni felelősség magában foglalja a saját egészségünkért való tudatos döntéseket, mint például a dohányzás elkerülése vagy a

A dohányzás évtizedek óta komoly közegészségügyi kihívást jelent világszerte, amely nemcsak az egyének, hanem a közösségek életminőségét is jelentősen befolyásolja. Ezen túlmenően jelentős gazdasági következményekkel is jár: egy 2020-as tanulmány alapján az Egyesült Államokban a cigarettázás évente 437 milliárd dolláros veszteséget okozott, ami a teljes GDP 2,1 százalékának felel meg. Ez a mérleg nagyrészt az egészségügyi kiadásokból és a korai halálozás következtében fellépő gazdasági termelékenység csökkenéséből származik.

A legfrissebb nemzetközi statisztikák alapján a globális népesség körében több mint egymilliárd ember él a dohányzás szokásával, ami a Föld 8,2 milliárdos lakosságának jelentős részét jelenti. A jövőbeni előrejelzések azt mutatják, hogy a következő években ez a szám csupán mérsékelt ütemben, évente néhány millió fővel fog növekedni.

A legfrissebb elérhető, 2019-as uniós számok alapján az Európai Unióban Bulgáriában és Görögországban dohányzott napi szinten a legtöbb 15 évesnél idősebb, a legkevesebb pedig Svédországban és Finnországban.

Magyarország a napi dohányzók arányát tekintve a középmezőnyben helyezkedik el, hiszen a 19,3 százalékos értékével kissé meghaladja az uniós átlagot, amely 18,4 százalék.

Ha a füstmentes technológiákra vetjük a figyelmet, nyilvánvalóvá válik, hogy 2019-ben Lengyelország és Franciaország voltak a vezető országok ezen alternatív megoldások napi szintű alkalmazásában. Ezzel szemben Magyarországon a lakosság mindössze 2%-a számított napi vagy alkalomszerű használónak.

Az Európai Unióban tehát minden ötödik 15 évesnél idősebb ember naponta dohányzik, amivel nemcsak a saját, hanem a környezetében élők egészségét is károsíthatja. Emiatt a dohányzás nemcsak egyéni szokás kérdése, hanem össztársadalmi probléma, amely itthon is - legalább közvetetten - bárkit érinthet: alapvető társadalmi érdek, hogy csökkenjenek a cigarettázással kapcsolatos ártalmak, és mérséklődjön a dohányzók száma is.

A dohányzás egészségügyi kockázataival kapcsolatban sokan tévesen a nikotint tekintik a legfőbb bűnösnek. Valójában a cigarettázás legnagyobb veszélyforrását az égési folyamat és az abból keletkező káros anyagok jelentik. Egyetlen cigaretta meggyújtása során több mint 7000 különböző vegyi anyag szabadul fel, köztük olyan mérgező elemek, mint az ólom, a szén-monoxid és az arzén. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) szerint ezek közül 93 anyag kifejezetten veszélyesnek számít.

A dohányzás tüdőbetegségekhez, szív- és érrendszeri problémákhoz, valamint daganatos megbetegedésekhez is vezethet nemcsak a cigarettázó, hanem a környezetében élők esetében is - utóbbiak a családtagok, munkatársak vagy éppen a házi kedvencek is lehetnek.

Elengedhetetlen hangsúlyozni, hogy a füst mellett a nikotin is számos veszélyt rejt magában. Ez a rendkívül addiktív anyag különböző módokon befolyásolja a test működését: például szűkíti az artériákat, emeli a vérnyomást és a pulzust, és hozzájárulhat a vércukor- és koleszterinszint növekedéséhez is. Az ilyen hatások hosszú távon komoly egészségi problémákhoz vezethetnek.

A cigarettázás nem csupán káros a dohányosra nézve, hanem a környezetére is ártalmas hatással bír. Nyilvánvaló, hogy a legideálisabb megoldás az lenne, ha az emberek kerülni tudnák a dohánytermékek használatát egész életükben.

Aki már rászokott a dohányzásra, annak a legnagyobb jótékony hatása saját és környezete egészségére az, ha minél hamarabb leteszi a cigarettát. Az első lépés megtételét segítheti, ha tudatában vagyunk annak, hogy már a leszokás első napjától kezdve csökken a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kockázata, nemcsak az érintett személy, hanem a környezetében élők számára is.

Ha valaki nem tudja abbahagyni a cigarettázást, érdemes alaposan tájékozódnia az ártalomcsökkentési lehetőségekről. Az utóbbi években számos innováció jelent meg, melyek célja a dohányzás által okozott károk mérséklése. Ilyen új megoldások közé tartoznak az égés nélküli termékek, mint például a hevített dohánytermékek, az elektronikus cigaretták, valamint a nikotinpárnák. Mivel ezek az eszközök nem égetnek, így füst és hamu sem keletkezik, ami jelentősen csökkenti a káros anyagoknak való kitettséget. Egyes kutatások szerint ezekkel a módszerekkel akár 70-95%-kal kevesebb káros anyag jöhet létre a hagyományos cigarettához képest. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a károsanyag-csökkenés mértéke és a hosszú távú egészségügyi hatások közötti összefüggések alaposabb vizsgálatokat igényelnek.

Az említett technológiák eltérő működési elvekkel bírnak. Például az elektronikus cigaretta a tartályában található nikotinos folyadékot felmelegíti, így füstmentes nikotinpárát hoz létre, amelyet a felhasználó belélegzik. Ezzel szemben a nikotinsót használó technológia nem hevít, hanem kémiai reakció révén generálja a nikotinpárát.

A dohányhevítéses technológia alapelve az, hogy a dohányt olyan hőmérsékletre melegítik, amely elegendő a nikotinpára kibocsátásához, anélkül, hogy közben a dohány égésnek indulna. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a felhasználók élvezhessék a dohány ízét és hatásait anélkül, hogy a hagyományos égetés során keletkező káros anyagokat is bevinnék a szervezetükbe.

Lényeges hangsúlyozni, hogy ezek a technológiák nem mentesek a potenciális veszélyektől, hiszen nikotint is tartalmaznak, amely nemcsak káros hatásai révén, hanem erős függőséget kiváltó jellegével is aggasztó. A kockázatok minimalizálása érdekében kulcsfontosságú, hogy az eszközök megbízható forrásból származzanak, és a felhasználók alaposan betartsák a használati utasításokat.

A dohányzás minden formája káros. A dohányzás ártalmait kizárólag úgy kerülhetjük el, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Dohányzás esetén pedig az ártalmaktól leghatékonyabban úgy szabadulhatunk meg, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.