Egy friss felmérés alapján a magyar lakosság jelentős része úgy érzi, hogy a mobiltelefon elengedhetetlen része a mindennapi életének, és már elképzelni sem tudja a létezését nélküle.

A koronavírus-járvány évei alatt forradalmi változások zajlottak a digitális világban: a mobiltelefonok lettek az internetezés legfőbb eszközei, a közösségi média szerepe a kapcsolattartásban drámaian megerősödött, és egyre többen választották az online vásárlást. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb kutatása a Kantar-Hoffman piackutató intézet felméréseinek elemzésével tárja fel az elmúlt évtized legkiemelkedőbb trendjeit a hazai digitális és kulturális színtéren, emellett rámutat a járvány hosszú távú következményeire is - tájékoztatta a hatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-t szerdán.

A közlemény szerint gyökeresen átalakultak a magyarok internetezési szokásai az elmúlt egy évtizedben: míg 2014-ben a többség még csak asztali számítógépről szörfölt a világhálón, 2024-ben már tízből nyolcan a telefonjukat is használták internetezésre.

Az okostelefonok népszerűségével együtt nőtt a mobilinternet jelentősége is: tavaly a megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy annak hiánya számára elviselhetetlen lenne, mintegy 6 százalékkal többen, mint 2020-ban.

Tavaly egy tipikus magyar naponta körülbelül három órát töltött az interneten, és a lakosság harmada kifejezetten ezt a tevékenységet választotta a legkedvesebb időtöltésének.

A digitális tér az elmúlt évtizedben tendenciózusan meghódította a szabadidőnket is: már minden második magyar úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az online térben. Az időpazarlás érzete elsősorban a 16-39 éves fiatalokat sújtja, míg a céltudatosabban böngésző 55 éven felüliek körében ritkább - írták.

A közösségi média mindeközben egyre nagyobb szerepet tölt be a baráti kapcsolataink fenntartásában: tíz éve még csak másfélszer annyian tartották meghatározónak az online platformokat ebben, mint akik nem, míg tavaly már négyszer annyian.

A felhasználók számára egyre nagyobb jelentőséggel bír, hogyan mutatkoznak be ezeken a platformokon. Míg 2014-ben a válaszadók mindössze egyharmada fordított külön figyelmet a közösségi profiljára, addig tavalyra ez az arány már a 50%-ot is elérte.

Az internet mára szinte elengedhetetlenné vált az információk megszerzésében: míg egy évtizeddel ezelőtt a válaszadók mindössze 50%-a tekintette elsődleges forrásának az online platformokat, 2024-re ez az arány már nyolc emberből hatra emelkedett. Figyelemre méltó tendenciát mutat, hogy az online felületek szerepe folyamatosan nőtt a pandémia előtt, azonban a járvány időszaka alatt a hagyományos médiumok jelentősége újra megerősödött.

A jelenség hátterében az állhat, hogy a rádiók és televíziók megbízható és könnyen feldolgozható információforrásként szolgáltak a válsághelyzetekben, ezért a közönség sokkal inkább hivatalos hírforrásként tekintett rájuk. Ezzel szemben az online platformok átmenetileg elvesztették a hitelességüket, mivel gyakran terjesztettek álhíreket vagy szenzációhajhász, félrevezető tartalmakat az olvasók figyelmének felkeltése érdekében. Ennek következtében a közönség bizalma jelentősen megingott az ilyen források iránt.

Az NMHH legfrissebb jelentése alapján az elmúlt tíz évben az internetes vásárlások egyre inkább elnyerték a hazai fogyasztók tetszését. Különösen a pandémia időszakában, amikor a különböző korosztályokból érkező emberek ezrei kezdték felfedezni az online vásárlás világát, jelentős tapasztalatra tettek szert. Ennek következtében a webáruházak népszerűsége ugrásszerűen megnőtt.

A pandémia idején a lakosság sportolásra és kulturális eseményekre szánt ideje drámaian csökkent, de 2024-re a helyzet jelentős javuláson ment keresztül. Az emberek több mint 25%-a már újra rendszeresen látogatja a színházakat és kiállításokat, míg a koncertek népszerűsége is felfelé ível. A lezárások előtti időszakhoz hasonlóan, a közönség újra felfedezi a művészetek és a kultúra varázsát.

A tavalyi évre a legalább heti rendszerességgel sportolók aránya is csaknem teljesen visszaállt a pandémia előtti szintre - fűzték hozzá.

Bár az élet a lezárások óta visszatért a normális kerékvágásba, egyre többen panaszkodnak stresszre és kimerültségre: az elmúlt tíz évben több mint 10 százalékkal nőtt azok aránya, akik rendszeresen kimerültnek érzik magukat.

Ezzel párhuzamosan tavaly háromból egy megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy stresszes az élete, illetve hogy sokat aggódik maga miatt, pedig 2014-ben még többségben voltak azok, akik ennek ellenkezőjéről nyilatkoztak.

A stressz és az aggodalom leginkább a huszonévesekre jellemző, körükben tavaly szinte minden második megkérdezett küzdött ezzel, míg a 60-75 év közöttiekre a stresszmentes, nyugodtabb élet jellemző.

Az NMHH tanulmánya rávilágít arra, hogy a digitalizáció gyors ütemű fejlődése miatt elengedhetetlen, hogy tudatosan és kiegyensúlyozottan használjuk az internetet. Fontos, hogy a folyamatos online aktivitásunk ne árnyékolja be személyes kapcsolatainkat, mentális jólétünket és az egészséges életmódunkat.

A közlemény szerint a videóban Gulyás Benjámin, az NMHH műsorelemzője osztja meg a tanulmány leglényegesebb megállapításait.