A hónaljban tapasztalt csomók sokféle okból kialakulhatnak, és fontos megérteni, hogy ezek nem mindig jelentenek komoly problémát. A mellrák tüneteként jelentkező csomók mellett előfordulhat ártalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodás is, amelyet különböző fer

A hónaljban kitapintott nyirokcsomó-megnagyobbodás lehet emlő eredetű, de számos egyéb betegség, kórkép és gyulladás kísérő tüneteként is megjelenhet.

Dr. Róna Ágnes, az Ultrahangközpont radiológusa hangsúlyozta, hogy a lágyrész ultrahangvizsgálat kulcsfontosságú a különböző eltérések típusának és pontos elhelyezkedésének meghatározásában, így biztosítva a precíz diagnózis felállítását.

- A bőr alatt kitapintható kisebb-nagyobb csomókat gyakorlatilag bárhol felfedezhetünk a testünkben. Mégis leginkább a nyakon, az emlőben, valamint a hajlatokban (hónalj és lágyék régió) figyelnek fel ezekre a páciensek. A hónaljban, a lágyék régióban és a nyakon kitapintható csomók főként nyirokcsomó megnagyobbodás következményei. Az egyéb lágyrészekben, gyakorlatilag a testünkön bárhol jelentkezhet jóindulatú zsírszöveti felszaporodás (lipóma) és a faggyúmirigy kivezető csövének elzáródása (atheroma), melyek sokszor nagy rémületet keltenek - mondja dr. Róna Ágnes. A hónaljban 20-40 nyirokcsomó található, ezek a felső végtag, a mellkas, valamint a has felső részéről érkező nyirokfolyadékot szűrik, megnagyobbodásuknak számtalan oka lehet.

A nyirokcsomók megnagyobbodása leginkább vírusos és bakteriális fertőzések természetes reakciójaként jelenik meg, de a kiváltó okok között szerepelhet irritáció, például a szőrtelenítés következményeként, valamint allergiás reakciók kozmetikumokra. Emellett érdemes figyelembe venni olyan tényezőket is, mint a mell, a mellkasfal vagy az azonos oldali felső végtag sérülése, illetve a közelmúltban kapott védőoltás utáni reakció. Általánosságban elmondható, hogy a megnagyobbodott nyirokcsomók csupán egy kis százalékát okozzák daganatok, amelyek általában fájdalmatlanok. Mivel az emlőből származó nyirokfolyadék körülbelül 75%-a az axilláris nyirokcsomókba áramlik, ezért felnőtt nők esetében elengedhetetlen a kitapintható nyirokcsomók további vizsgálata az emlődaganat áttétek kizárása érdekében. Ezért rendkívül fontos a havi rendszerességgel végzett emlő áttapintás, amely magában foglalja a hónalj területének ellenőrzését is.

Ha a páciens megnagyobbodott nyirokcsomót talál a hónalji régióban, az orvos számára a nyirokcsomó tapintata, lokalizációja, a beteg egyéb panaszai, valamint az esetleges vérképeltérések is fontos információt nyújtanak. A hajlatokban, vagyis a hónaljban (axilláris régió) és a lágyékhajlatban (inguinális régió) lévő nyirokrendszer vizsgálatában, a nyirokcsomók méretének, szerkezetének és jellegének megítélésében pedig elsősorban az ultrahangvizsgálat nyújt segítséget.

A klinikai szempontból jelentős nyirokcsomó-megnagyobbodás akkor állapítható meg, ha a csomó legkisebb átmérője túllépi a 10 mm-t. Azonban a kisebb átmérőjű, különösen kemény tapintatú és a környező szövetekkel összefonódott csomók is figyelmet érdemelnek, főként ha a páciens már rendelkezik ismert daganatos betegséggel, és áttétek kereséséről van szó. A méret mellett kiemelkedően fontos az elváltozás morfológiája - hangsúlyozza Róna doktornő. A normál nyirokcsomók gyakran szinte észrevétlenül olvadnak össze a környező szövetekkel, míg gyulladás vagy daganatos elváltozás esetén az ultrahangvizsgálat során jellegzetes képek mutatkoznak. Ha egy nyirokcsomót reaktívnak minősítenek az ultrahang alapján, az gyulladást jelez. Gyanús elváltozások vagy kóros szerkezetek esetén a pontos diagnózis érdekében ultrahangvezérelt szövettani vagy citológiai vizsgálat szükséges, amely során mintát vesznek a nyirokcsomóból, amit a patológiai laborban mikroszkóposan kiértékelnek. Az aspirációs citológiai vizsgálatot, ha szükséges, további diagnosztikai módszerekkel is kiegészíthetik.

- ismerteti dr. Róna Ágnes, az Ultrahangközpont radiológus szakorvosa.