Oroszországot drámai válság sújtja, és a helyzet annyira súlyos, hogy még a legközelebbi szövetségesei is tanácstalanok. Az ország jövője kérdésessé vált, és a vezetés körüli légkör egyre inkább feszültté válik.

Maxim Resetnyikov gazdasági miniszter bevallotta, hogy az orosz gazdaság a recesszió határvonalán egyensúlyozik. A magas kamatlábak, a nyugati szankciók és a hadigazdaság következményei együttesen akadályozzák a fejlődést, és a vállalkozások napról napra egyre súlyosabb kihívásokkal néznek szembe.

Az orosz gazdaság a recesszió küszöbén áll - erről beszélt Maxim Resetnyikov gazdasági miniszter a csütörtökön megrendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. A miniszter szerint a magas kamatlábak miatt a vállalkozások egyre kevésbé hajlandók beruházni, ami érezhetően fékezi a gazdasági növekedést - írja a Portfolio. Bár Oroszország júniusban 2022 óta először csökkentette az alapkamatot - 21-ről 20 százalékra -, a pénzpiaci kondíciók továbbra is szigorúak, és a vállalkozások hónapok óta panaszkodnak a túl magas hitelköltségekre. Resetnyikov úgy fogalmazott:

A gazdasági lassulás jelei egyre nyilvánvalóbbá válnak, még ha ezek az információk csupán a múlt tükörképéből derülnek ki. A vállalkozások aktuális hangulata és a működési statisztikák alapján úgy tűnik, hogy a recesszió küszöbén egyensúlyozunk.

A fórumon Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke is kifejtette véleményét, miszerint a növekedés mérséklődése a "túlfűtött gazdaság higgadásának" eredménye.

A gazdasági nehézségek mögött több összetett tényező húzódik meg. Először is, a nyersolaj világpiaci árának csökkenése, valamint a nemzetközi olajembargók hatása érezteti hatását. Ezen kívül a nyugati szankciók folyamatosan gyengítették az orosz gazdaság stabilitását. A helyzetet tovább súlyosbította a külső finanszírozási lehetőségek drámai csökkenése, amely különösen a hitelezés szempontjából vált kritikus tényezővé.

Alexander Vedjakhin, a Sberbank első vezérigazgató-helyettese a Reutersnek nyilatkozva figyelmeztetett: a jegybank jelenlegi, szigorú monetáris politikája túlzott lehűlést okozhat, ami veszélybe sodorhatja a gazdaság talpra állását. Szerinte a befektetési hitelezés beindításához jóval alacsonyabb, 12-14 százalékos kamatszint lenne indokolt.

Vedjakhin rámutatott, hogy fennáll a reális veszélye annak, hogy a gazdaság tovább hűl, és nem képes kilábalni a jelenlegi mélypontról, ami a jövőbeli növekedési kilátásokat is gyengítheti.