Brüsszel határozottan elutasította a magyar és a szlovák kormányok érveit, nem kínálnak lehetőséget a kibúvókra.

Az Európai Bizottság ambiciózus célja, hogy 2027 végére teljes mértékben megszüntesse az orosz olaj, gáz és nukleáris fűtőanyag importját. Júniusban már konkrét jogszabályokat terjesztenek elő a folyamat elősegítésére. Azonban Szlovákia és Magyarország ellenállását fejezte ki, hivatkozva szuverenitásukra és az ellátásbiztonság kérdésére. Brüsszel viszont határozottan megvédte a tervet, hangsúlyozva, hogy az jogilag megalapozott, és a fokozatos leválás nem fogja zavarba ejteni az uniós energiapiacot, így áremelkedésre sem kell számítani.

Az Európai Bizottság keddi bejelentése egy új korszakot nyit az uniós energiapolitikában, hiszen a tervezet célja, hogy legkésőbb 2027 végére teljes mértékben megszüntesse az orosz energiahordozók importját, beleértve az olajat, gázt és a nukleáris fűtőelemeket is. Ez az új irányvonal nem csupán stratégiai lépés, hanem jogalkotási szempontból is jelentős átalakulást hoz, amely a kontinens energiaellátásának biztonságát és fenntarthatóságát hivatott erősíteni.

Már júniusban megérkezik az a kiterjedt jogi keret, amely minden tagállam számára kötelezővé teszi, hogy az év végéig elkészítsenek egy nemzeti stratégiát az orosz energiaforrások elhagyására.

Az uniós végrehajtó testület az orosz gáz kiszorítását két lépcsőben kívánja végrehajtani: idén év végétől betiltják az új orosz gázszerződéseket, 2027-től pedig az összes meglévő hosszú távú megállapodás is megszűnik. Az orosz nukleáris üzemanyag esetében vámok és gazdasági korlátozások segítségével tennék "vonzótlanná" az importot.

A tegnapi bejelentés alapján a cél egy olyan energiapolitikai rendszer kialakítása, amely megakadályozza, hogy Oroszország zsaroló pozícióba kerüljön az uniós országokkal szemben. Ennek keretében kiemelt szerepet kap a tengerentúli, különösen amerikai LNG-kapacitások növelése, valamint az orosz árnyékflottával szembeni határozott fellépés. A nukleáris szektorban viszont még nem határozták meg konkrét időkeretet, mivel az ellátásbiztonság és a függőség szintje tagállamonként eltérő.

A Bizottság szerint ugyanakkor már négy orosz reaktorokat üzemeltető ország - köztük Magyarország - is alternatív szállítókkal szerződött.

A brüsszeli tájékoztatás alapján a kilépés várhatóan nem fogja jelentős mértékben megzavarni az árampiac működését, mivel az LNG-kínálat növekedése és a fogyasztás csökkenése kedvező hatással bír.

A Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján az újságírók által feltett kérdésekre válaszolva megerősítették:

A most közzétett útiterv valójában egy politikai szándéknyilatkozat, míg a kötelező jogi keretekre vonatkozó szabályozások júniusra várhatóak.

A szóvivők elismerték, hogy egyes tagállamok - köztük Szlovákia és Magyarország - bírálják a tervet. A szlovák gazdasági minisztérium szerint a terv céljaihoz sosem járultak hozzá az uniós vezetők. Az Európai Bizottság szóvivője szerdán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

a mostani útiterv a 2022-ben megkezdett, következetes politikai folyamat része, amelynek célja, hogy az EU fokozatosan megszabaduljon egy "rendkívül megbízhatatlan" szállítótól.

Az utóbbi években az orosz gáz részesedése az EU-importban drámai módon, 45%-ról mindössze 13%-ra csökkent. E változás a tagállamok összefogásának és közös törekvéseinek eredménye.

Ahogy arról írtunk, a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter szerint a terv sérti a nemzeti szuverenitást. Szerdán az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban határozottan reagált:

A tagállamok továbbra is megőrizhetik jogukat ahhoz, hogy saját energiamixüket alakítsák, azaz szabadon dönthetnek a nap-, atom-, víz-, gáz- és szénforrások arányáról. Azonban az energiaszállítók, vagyis az a kérdés, hogy honnan származik az energia, már egy másik aspektust képvisel.

A Bizottság jogi szolgálata, amely előzetesen elemezte a csomag jogi alapjait, kijelenti, hogy ez nem ütközik a Szerződések 194. cikkében rögzített tagállami jogokkal.

Szlovákia kormányfője, Robert Fico kijelentette, hogy a 2020-as versailles-i dokumentum nem tartalmaz utalást az orosz energiáról való leválásra. A Bizottság erre reagálva hangsúlyozta, hogy a jelenlegi terv számos magas szintű politikai döntés és hosszú távú egyeztetési folyamat gyümölcse. Emlékeztettek arra, hogy...

A tagállamok többsége többször is hangsúlyozta elkötelezettségét az orosz függőség mérséklésének irányában, amit konkrét lépésekkel is megerősítettek, például az orosz gázimport csökkentésével.

Szerdai sajtóeseményük során az Európai Bizottság képviselői többször is kiemelték, hogy a releváns tagállamokkal – beleértve Szlovákiát és Magyarországot – folyamatosan zajlanak politikai és szakmai egyeztetések. Hangsúlyozták, hogy az energiaellátás biztonságának megőrzése elsődleges szempont, és a leválás folyamata fokozatosan, jól megtervezetten fog végbemenni. Amikor a sajtó képviselője rákérdezett, hogy mi történik, ha egy tagállam nem készít megfelelő tervet, a szóvivő világosan kifejtette:

Júniusban felfedésre kerülnek azok a jogi keretek, amelyeket integrálnak a csomagba. A Bizottság azonban minden lehetséges eszközt latba vet, hogy biztosítsa a közösen kitűzött célok elérését minden egyes ország számára.

A szóvivő egy kérdésre reagálva hangsúlyozta:

Az energiaárak emelkedésével kapcsolatban nincs ok aggodalomra, hiszen a Bizottság minden egyes javaslatát úgy alakítja ki, hogy elkerülje az árváltozások vagy a piaci egyensúly megbomlásának lehetőségét.

A most ismertetett intézkedéseket is úgy tervezték meg, hogy ne teremtsenek ellátási bizonytalanságot, még a leginkább érintett országok esetében sem.

Arra a kérdésre, hogy az EU valaha is eltiltott-e harmadik országból származó energiahordozókat nem szankciós jelleggel, a Bizottság képviselője rámutatott, hogy az unió már korábban is alkalmazott különféle jogi eszközöket – mint például kereskedelmi kvóták, egészségügyi előírások és biztonsági szabályok – más termékek esetében. Ez alapján az energiahordozók betiltása is lehetséges irány lehet. A konkrét példákra vonatkozó részletes tájékoztatást későbbre ígérte.