Az uniós atombomba élesítve van, és Magyarországot célozza - az EU új soros elnöksége is kifejtette véleményét.

Dánia, átvéve az Európai Unió soros elnökségét, jelezte, folytatja az Európai Unió 2018 óta húzódó hetes cikk szerinti eljárásának Magyarországgal szemben. A dán vezetés célja, hogy az uniós alapértékeket megsértő tagállamokkal szemben a közösség végre éljen a rendelkezésére álló jogi eszközökkel.

Dánia a jövőben is folytatni kívánja Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárást az Európai Unió keretein belül – jelentette ki Marie Bjerre, a dán EU-ügyi miniszter. E kijelentés a dániai Aarhusban tartott sajtótájékoztatón hangzott el, amely az Európai Bizottság látogatása alkalmából került megrendezésre. Érdemes megjegyezni, hogy Dánia július 1-jétől a Tanács soros elnöki posztját tölti be az EU-ban.

A Politico híradása alapján Bjerre véleménye szerint Magyarországon továbbra is komoly aggályok merülnek fel a jogállamiság tekintetében. Ennek érdekében Dánia folytatja az eljárásokat és a meghallgatások megszervezését. Továbbá, Bjerre arra is felhívta az Európai Unió figyelmét, hogy sürgősen fontolja meg az uniós forrásokhoz való hozzáférés korlátozását azokban az esetekben, amikor egy tagállam megszegi az uniós jogszabályokat.

Lényegében semmi újat nem mondott ezzel a dán miniszter, így túl nagy vállalást sem tett a hetes cikk szerinti eljárás 2018 óta folyamatban van Magyarországgal szemben, miután az Európai Parlament akkor elfogadta a Sargentini-jelentést, amely rendszerszintű jogállamisági problémákat tárt fel. A folyamat keretében évente kétszer meghallgatja a magyar kormányt az EU Tanácsa és az Európai Bizottság, de az eljárás soha nem jutott el a szavazási szakaszig, amely akár Magyarország tanácsi szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethetne.

A hetes cikk szerinti eljárás jogi értelemben egyfajta "atomfegyverként" van számon tartva, hiszen súlyos szabálysértések esetén lehetőség nyílik a tagállam szavazati jogának felfüggesztésére. Azonban a Bizottság eddig soha nem terjesztette a kérdést szavazásra, mivel a döntéshez - még a jogi kiskapuk maximális kihasználásával is - négyötödös többség szükséges a tagállamok körében. Eddigi tapasztalatok alapján a francia és a német kormány sem támogatta egyértelműen ezt a lépést. Normál körülmények között a helyzet még bonyolultabb, hiszen a döntést minden tagállam konszenzusával kellene meghozni.

Korábban Lengyelország, most pedig Szlovákia csatlakozott a magyar kormánnyal kialakított véd- és dacszövetséghez. A szavazati jog felfüggesztését eddig Málta és Görögország ellenállása jellemezte, de általánosságban Ciprus is ellenzi ezt a lépést. Ez nem csupán az Orbán Viktor vezette kormány iránti szimpátiából fakad, hanem inkább abból, hogy ezekben az országokban is bőségesen akadnak jogállamisági problémák, amelyek miatt ők is óvatosan mérlegelik a helyzetet.

Nem kívánják, hogy Magyarország megrovása precedenst állítson fel.

A Politico jelentése szerint a dán diplomácia is elismeri, hogy érdemes óvatosnak lenni, amikor a hetes cikk szerinti eljárásban való komoly előrelépésekről van szó.

Az Európai Unió politikai vezetése eddig rendre elkerülte a döntéshozatali folyamatok előmozdítását, hiszen sem az Európai Tanács, sem a Bizottság nem tett lépéseket e téren, még akkor sem, amikor az Európai Parlament már hosszú idő óta sürgeti ezt a kérdést. A 2024-ben megalakult új parlamenti többség prioritásként kezeli a hetes cikk "érdemi" folytatását, ám Brüsszel eddig minden alkalommal figyelmen kívül hagyta ezt a kezdeményezést. Különösen fontos lenne, hogy a két legnagyobb tagállam, Németország és Franciaország támogassa a hetes cikk szerinti eljárást. Eddig azonban mindkét ország ódzkodott a jelentős lépésektől, de a német koalíciós szerződésben Friedrich Merz kancellár már kifejezte, hogy a jogállamisági kérdések, különösen Magyarország helyzete, számára kiemelten fontos. Emmanuel Macron francia elnök eddig sem tétovázott a határozott fellépés mellett.

A dán kormány számára egy másik kiemelt ügy az EU bővítése is, különös tekintettel Ukrajna tagsági folyamatára. A dán EU-ügyi miniszter élesen bírálta Magyarország folyamatos blokádját, amely jelenleg akadályozza a csatlakozási tárgyalások előrehaladását Kijevvel. Mint fogalmazott,

Nyitottak vagyunk arra, hogy alaposan áttekintsük az összes politikai és gyakorlati lehetőséget, hogy előre tudjunk lépni.

A legfrissebb információk alapján az Európai Bizottság mérlegeli, hogy Moldova számára megnyithatja a csatlakozási tárgyalások kezdeti szakaszát, amelyet "klaszternek" neveznek, ezzel elválasztva az országot Ukrajnától. Ezt a döntést Magyarország jelenlegi pozíciója nehezíti, mivel akadályozza Ukrajna tagsági folyamatát. Ez a lépés azonban politikai szempontból kényes lenne, hiszen Moldova és Ukrajna eddig szoros együttműködésben haladtak a csatlakozás irányába. Bjerre viszont jelezte, hogy: