Az orosz fél pozitívan értékeli az Ukrajnával kapcsolatos első amerikai-orosz egyeztetést, azonban a helyzet végső alakulása még mindig bizonytalan.

Négy és fél óra elteltével befejeződtek az amerikai és orosz delegációk tárgyalásai Szaúd-Arábiában. Az orosz fél számára kedvező lehetőséget jelentett a Ukrajna ellen indított konfliktus rendezéséről folytatott, a kijevi kormány részvételét nélkülöző megbeszélés. Ugyanakkor nem állítható, hogy ezek a tárgyalások kizárólag a Kreml érdekeit szolgálják, hiszen a békemegállapodás formálódása sokkal bonyolultabb és több tényezőt figyelembe vevő folyamatot tükröz.

"Nem voltak kedvezőtlenek a fejlemények" - nyilatkozta a Ria Novosztyinak Jurij Usakov, aki Szergej Lavrov külügyminiszter vezette orosz küldöttség egyik kiemelkedő tagja. Az orosz elnök külpolitikai tanácsadójaként, valamint Oroszország washingtoni nagyköveteként 1998 és 2008 között szerzett tapasztalataira támaszkodva Usakov hangsúlyozta, hogy a megbeszélések során minden olyan kulcsfontosságú kérdést érintettek, amely Oroszország számára lényeges. Állítása szerint a két fél, azaz az amerikai és az orosz érdekeit is figyelembe vették a tárgyalások során - tette hozzá a CNN beszámolója alapján.

A tárgyalások orosz oldalról Kirill Dmitrijev számára már önmagában is sikernek számítottak, hiszen az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezérigazgatójaként való részvétele jelezte, hogy a megbeszélések gazdasági vonatkozásai is fontos szerepet játszanak. Dmitrijev a két ország közötti gazdasági együttműködésről beszélt, valamint rámutatott arra, hogy az amerikai vállalatok az utóbbi három év során körülbelül 300 milliárd dollárt veszítettek az orosz piacon való kivonulásuk miatt. Ez az összeg egyértelmű párhuzamba állítható azzal a 500 milliárd dollárral, amelyet Donald Trump Ukrajnától kért az ukrajnai ásványkincsekhez való hozzáférés fejében. Dmitrijev nyilatkozata arra utal, hogy az orosz fél próbálja Trump nézőpontjához igazítani érveit az amerikai-orosz együttműködés elősegítése érdekében.

Az, hogy a tárgyalások Ukrajna nélkül indultak el, és az EU képviselete sem volt jelen, különösen kedvező fejlemény a Kreml számára. Ezáltal Oroszország elérte azt, amit már három éve, a háború kezdetétől fogva kívánt: a közvetlen párbeszédet az Egyesült Államokkal, amely lehetőséget teremt arra, hogy egyenrangú félként jelenjen meg, így erősítve meg a Szovjetunió felbomlása után meggyengült szuperhatalmi státuszát. Ezzel egyidejűleg Oroszország megerősítheti azt a narratívát is, hogy Ukrajna csupán a nyugatiak proxyháborújának áldozata, nem pedig aktív alakítója a konfliktusnak, így próbálva formálni a közvéleményt hazájában.

Bár volt róla szó a tárgyalásokon, egyelőre nincsen döntés arról, hogy az orosz és az amerikai elnök találkozik-e. A múlt héten Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon beszéltek egymással, Trump feltűnően nagyra értékelte a beszélgetést, amely során a felek kölcsönösen meghívták egymást.

Moszkva számára rendkívül fontos lenne, ha a II. világháború befejezésének 80. évfordulóján az amerikai elnök az orosz fővárosba látogatna, azonban erről jelenleg még nincsenek konkrét információk. A május 9-i időpont említése nem véletlen, hiszen Oroszországban ezt a napot a II. világháború, illetve az orosz-szovjet történelem egyik legfontosabb eseményeként tartják számon, amely az 1941-45 között zajló Nagy Honvédő Háború végére utal. A téma aktualitását az adja, hogy Donald Trump állítólag húsvétig, azaz április 20-ig szeretné elérni a tűzszünet megállapodását Ukrajna és Oroszország között.

Első pillantásra akár orosz kompromisszumnak is tűnhet, hogy a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov bejelentette: Moszkva nem gördít akadályt Ukrajna EU-csatlakozása elé. Peszkov hangsúlyozta, hogy minden ország szuverén joga, hogy döntsön a saját sorsáról, és hogy senki nem próbálja ezt megakadályozni. Azonban, figyelembe véve, hogy a szaúd-arábiai tárgyalásokon sem az EU, sem Ukrajna nem vett részt, a nyilatkozat inkább a két fél mellékszereplőként való bemutatását szolgálja. Különösen aggasztó, hogy ezt a kijelentést egy olyan ország kontextusában teszi, amelyet mezőgazdasági szempontból meggyengítettek, infrastruktúráját károsították, és amely több millió belső és külső menekülttel küzd a túlélésért. Az EU-tagság ígérete tehát egy elvi lehetőség, amely valójában egy nehéz helyzetben lévő ország számára nem sokat ér.

Eközben az Ukrajna által legfontosabbnak tekintett biztonsági garanciáról kevés szó esik, Peszkov azt azonban egyértelművé tette, hogy Ukrajna NATO-tagsága elfogadhatatlan volna Oroszország számára.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője nyilvánosságra hozta, hogy Oroszország számára nem csupán az a kielégítő, ha a NATO visszautasítja Ukrajna belépési kérelmét. Oroszország hosszú távú garanciákat követel, amelyek biztosítják, hogy Ukrajna a jövőben sem csatlakozhasson a katonai szövetséghez.

Valóban, a NATO-tól már érkeztek olyan jelzések Kijev irányába, amelyek azt sugallják, hogy a közeljövőben ne számítson Ukrajna a tagság elnyerésére. Volodimir Zelenszkij folyamatosan érvel a csatlakozás mellett, legutóbb a nemrégiben véget ért müncheni biztonsági konferencián tette ezt, ahol jelen volt az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance is. Érdekes módon Vance beszéde inkább vitát generált, főként azért, mert az orosz agresszióról és a háborús helyzetről szinte egy árva szót sem ejtett, helyette az Európai Unióban zajló, a demokráciát fenyegető jelenségekről osztotta meg gondolatait.

A tárgyalásokkal az orosz fél láthatóan elégedett, de ettől függetlenül korai lenne azt állítani, hogy az Egyesült Államok Ukrajna és az EU szempontjait figyelmen kívül hagyva Moszkva érdekeit szolgáló békét akarna megalapozni.

Az Egyesült Államok továbbra is bizonytalan abban, hogy leállítsa-e Ukrajna katonai támogatását, miközben Trump láthatóan érdeklődik az ukrán ásványi anyagok kitermelésének lehetőségei iránt. Ezzel párhuzamosan a Marco Rubio külügyminiszter által vezetett amerikai delegációban Mike Waltz, az elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó, olyan megjegyzést tett, ami a Kreml számára kedvező lehet. Waltz véleménye szerint egyértelmű, hogy a jövőbeni tárgyalásoknak a területi kérdések és biztonsági garanciák körül kell forognia. E kijelentésével tulajdonképpen megnyitja az utat Oroszország számára, hogy jogi alapot találjon az Ukrajnától elfoglalt területek megtartására.

Waltz megemlítette, hogy a békének tartósnak kell lennie, ami Ukrajna biztonsági garanciáit is magában foglalja, de a nemzetbiztonsági tanácsadó nem részletezte, hogy ez a gyakorlatban mit jelentene. "A legfontosabb, hogy az (amerikai) elnök világossá tette, eltökélt a háború befejezésében, és a jelenlegi öldöklés leállításában. ... Ennek folytatása senkinek sem lenne a javára" - mondta Waltz. Azonban még mindig nem derült ki, milyen fenntartható békét tart elképzelhetőnek, amely lehetővé tenné Ukrajna működőképes létét az EU közvetlen szomszédságában.