Az ízek varázslata - a legcsodálatosabb gasztrokönyvek karácsonyi ajándékként
"Figyelni kell a jeleket" – ez a mondat akár egy testbeszédelemző szájából is elhangozhatott volna, de remekül megállta a helyét a fejes káposzták, befőttesüvegek, sókupacok és izgalmas fűszerek társaságában is. A Király Ágnes által vezetett fermentáló-workshopon, amelyen november végén részt vettem, valósággal életre keltek a különleges ízek. Most már én is tudom, hogyan készíthető el isteni finom és egészséges kimchi – hála Istennek, mert kezdtem egyre nagyobb félelmet érezni az iránt, hogy semmit nem tudok a fermentálás titkaiból, amelyről mostanában mindenki beszél, és amit lelkesen gyakorolnak, még akkor is, ha a konyhájuk zsebkendőnyi méretű.
A covidos bezártság éveinek egyik kulcsszava kétségtelenül a kovász volt, hiszen sokan vágtak neki a házi pékeskedés kalandjának. Mára viszont a fermentálás került a középpontba, mely szervesen kapcsolódik a mikrobiomunkhoz. Ez a régi-új konyhatechnológia nem csupán a múlt kedvelt módszere, hanem a mai világban újra virágzásnak indult, ami szorosan összefonódik azzal a növekvő tudatossággal, amely a bélrendszerünk egészségére és jelentőségére irányul. Az erjesztett ételek és italok – mint a savanyúságok, probiotikumok, növényi tejhelyettesítők és kovászos finomságok – gazdag tápanyagforrást jelentenek. Ezek nem csupán mikroorganizmusokat, hanem savakat és enzimeket is tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak az emésztés javításához, enyhítik a reflux kellemetlen tüneteit, és segítik a bélflóra egyensúlyának fenntartását. Továbbá, a baktériumok és gombák olyan vegyületeket képesek előállítani, amelyek táplálják és erősítik a bélfalat, támogatják az idegrendszer optimális működését, és serkentik az immunrendszert is. Ez valóban egy meggyőző ajánlólevél, nem igaz?
Ha ön is kedvet kapott hozzá, Király Ágnes Fermentárium című könyve a legbiztosabb választás lesz egyrészt az alapok elsajátításához, másrészt a kreatív kísérletezéshez, amit saját jegyzeteinkkel és naplózásokkal is kiegészíthetünk. Közben pedig olyan finomságokkal tölthetjük meg a kamránkat, mint a vízikefir, kombucha, szendvicskrémek, kovászolt zöldségek vagy épp házi gyömbérsör. (N. N.)
HVG Könyvek kiadásában megjelent, 176 oldalas kötet, amelynek ára 5900 forint.
Szatmári "Főzelékes" Ferenc: Főzelékek Mennyországa Fedezd fel Szatmári "Főzelékes" Ferenc varázslatos világát a főzelékek birodalmában! A "Főzelékbiblia" című művében Ferenc nem csupán recepteket oszt meg, hanem egy egész kultúrát, amely a friss alapanyagok és a kreatív főzés szeretetére épül. Minden egyes főzelék mögött ott rejtőzik a hagyományok tisztelete és a modern ízek felfedezése. Merülj el a főzelékek sokszínűségébe, és tedd az asztalodra a magyar konyha igazi kincseit!
A főzelék szexivé tétele nem kis kihívás, hiszen sokak számára az intézményes étkeztetés emlékei inkább traumatizáló élmények, mintsem kedves nosztalgiák. Ám Szatmári Ferenc, művésznevén Főzelékes Feri, mégis képes volt megfordítani ezt a tendenciát, sőt, egyfajta celebbé is vált. Titka abban rejlik, hogy a zöldségeket szerethetővé varázsolja, mindezt pedig elképesztő lelkesedéssel és kalandvággyal teszi. Ez a szenvedély és kreativitás tükröződik legújabb könyvében is, amely Főzelékbiblia címmel jelent meg, és amely tele van indokolt önbizalommal.
A Főzelékbiblia nem csupán a konyha melegét hozza el, hanem izgalmakat is csempész a főzési rutinba, serkentve a kreativitást és a felfedezést. Főzelékes Feri ügyesen és érzékenyen támogatja az olvasókat abban, hogy bátran merjenek kísérletezni a saját konyhájukban. A könyv világos, logikus struktúrája és könnyen követhető receptjei révén a legnagyobb kihívások is könnyedén teljesíthetővé válnak. A Főzelékbiblia egyik legérdekesebb vonása, hogy a szerző szinte életre kel a lapokon; az olvasó úgy érezheti, mintha egy baráti beszélgetés részese lenne, ahol Feri mesél és tanít, mintha csak egy asztalnál ülnének együtt. A főzelékek dicsősége nem csupán az ízélményekben rejlik, hanem abban a gazdag háttértörténetben is, amely minden recepthez kapcsolódik, és amelyet Feri örömmel oszt meg az olvasókkal. Így minden egyes étkezés egy újabb kaland, tele felfedezésekkel és nosztalgiával.
Persze egy olyan témát, mint a főzelék, lehetne a sznobizmus irányából is megközelíteni, és halmozni az alig beszerezhető hozzávalókat és a Michelin-csillagosan bonyolult technikákat. De Szatmári Ferenc nagyon is tiszteli az alapokat, és a klasszikus főzelékeknek is megadja, ami jár nekik, hiszen, mint írja, "nélkülük nincs újragondolás, átértelmezés". És ha megvannak az alapok - legyen szó akár spenótról, krumpliról van borsóról -, elszabadulhat a fantázia. Szatmári külön fejezetben tiszteleg a gyökérzöldségek, a hüvelyesek és a sokszor fenntartásokkal kezelt k betűsök (kelkáposzta, karalábé, kelbimbó és társai) előtt, de kitüntetett szerepet kapnak a feltétek is a könyvben - ezeknél legalább annyira szárnyal a szerző képzelőereje, mint a zöldségek esetében.
Olyan benyomásunk támad, mintha Szatmári Ferenc e művét a múlt bölcsességéből inspirálva a jövő számára alkotta volna meg. Minden egyes lapján egy olyan konyha képe bontakozik ki, ahol az egészség és a fenntarthatóság harmonikus együttélésben van. Ez a könyv nem csupán ajándék, hanem egy igazi befektetés a jövőnkbe is. (V. É.)
Ez Jamie Oliver 20. magyar nyelven megjelent szakácskönyve, ami azt jelenti, hogy a népszerű séf nem rejteget semmit. Oliver energikus stílusa lehet, hogy sokak számára vonzó, míg másoknak esetleg túlságosan tolakodónak tűnik, de kétségtelen, hogy a márkája, amit képvisel, minden részletében átgondolt. Bár egyesek elidegenítőnek találhatják a szakmai hozzáértését, azt nem lehet vitatni, hogy remekül tud inspirálni. Az „5 hozzávaló” koncepciójának ez a könyv egyfajta mellékága: az alapelv ugyanaz marad, a receptek mindössze öt hozzávalóból építkeznek, de a gasztronómia és a wellness világában egy örök érvényű, kimeríthetetlenül izgalmas témát, a mediterrán konyhát helyezi a középpontba. Ennek eredményeként néhány étel a távoli utazás álmát idézi fel bennünk, de a legtöbb recept „két lábbal a földön” áll, még akkor is, ha a spanyol, francia vagy éppen közel-keleti ízeket varázsolja elénk.
A megoldásközpontú 5 hozzávaló projekt születését a mindennapi realitások ihlették. Ahogy Oliver az előszóban is kifejti, célja az volt, hogy a mai spórolós és rohanós életvitelhez igazodva kínáljon megoldásokat. Manapság, amikor az időnk gyakran kimerül, és a költségvetésünk is szűkös, elengedhetetlen, hogy az otthoni főzés és az egészséges táplálkozás ne legyen elérhetetlen álom. Ez a könyv letisztult formája és felhasználóbarát megközelítése rendkívül vonzó. A fotókon nem csupán a kész ételek esztétikáját csodálhatjuk, hanem az alattuk található "igazolványképeken" az öt hozzávaló is világosan szerepel. Az Olivertől megszokott világos és informatív leírások mellett minden ételhez tartozik egy kalóriatáblázat is, ami segít a táplálkozási szokásaink tudatosításában. A receptek logikus fejezetekre vannak bontva, így a salátáktól kezdve a leveseken, tésztákon és halételeken át egészen az édességekig vezet az út. Oliver már az elején tisztázza, hogy az öt hozzávaló listájában nem szerepelnek azok az alapvető kamrai hozzávalók, amelyeket minden háztartásban megtalálunk, mint például olívaolaj a főzéshez, extraszűz olívaolaj, vörösborecet, só és bors – mindez a rend kedvéért. Emellett apró trükköket is ajánl, amelyekkel túlléphetjük az öt hozzávaló határát, például a mélyhűtött hagyma-sárgarépa-zeller keverék beiktatásával, amely már három hozzávalóként számít. Mindezek ellenére Oliver nem bonyolítja túl a konyhai teendőinket. Ez a könyv igazi komfortfőzés, komfortolvasmány, és a legfinomabb komfortételek gyűjteménye. (V. É.)
Park Könyvkiadó, 320 oldal, 9999 forint
Horváth Judit: Nagyszüleink kenyere mentesen
Tudod, van valami varázslatos abban, amikor a tészta éppen úgy formálódik, ahogy szeretnénk, és végül lágy, puha textúrával ajándékoz meg minket – sokan emlékezhetnek arra, amikor a nagymamájuk vagy szüleik megosztották velük a sütés-főzés fortélyait. Így volt ezzel Horváth Judit is, aki a családi hagyományokból merítve írta meg mindazt, amit a mentes kenyérsütésről tudni érdemes. Hiszen ő azt vallja, hogy a jó kenyér nem csupán a glutén- és tejmentes étrendet követők kiváltsága, hanem mindenkinek jár!
Emlékeimben élénken élnek a nagyszüleimnél töltött nyarak, amikor a zalai és somogyi tájak varázslatos atmoszférájában barangoltam. Az általános iskolás éveim meghatározó élményei fűződnek ezekhez a helyekhez, és a két nagymamám, akik nem csupán a családom alapkövei, hanem igazi hősök is voltak számomra. Mindkettőjüknek megvolt az a lenyűgöző képessége, hogy bármilyen körülmények között varázslatos ételeket készítsenek. Még a kiskapa és sodrófa birtokában is megőrizték nőiességüket és eleganciájukat. Zöldségeket termesztettek a kertben, ahol minden évszakban más csodákat varázsoltak elő a földből. A pácolás, konzerválás, befőzés és savanyítás mesterei voltak; a konyhájuk mindig tele volt az ízletes tartósított finomságokkal. Hetente egyszer pedig, mint rituálé, kenyérsütés zajlott náluk: a két-három nagy vekni, amit közösen készítettek, nem csupán táplálék volt, hanem a szeretet és a gondoskodás szimbóluma, ami az egész hétre elegendő energiát biztosított. Horváth Juditra, aki mindezen emlékekkel nőtt fel, olyan mély hatást gyakoroltak ezek az ízek és illatok, hogy máig az a célja, hogy olyan kenyeret süssön, amire valóban büszke lehet. Olyan kenyeret, amely méltó a két szigorú, de szeretetteljes nagymamához, akiknek a tanításai és emlékük mindig élni fognak a tésztában, amit készít.
Judit különféle lisztek és alapanyagok felhasználásával készít ínycsiklandó gluténmentes kenyereket és kenyérféléket, széles választékban. A mentes receptek gazdagsága és változatossága szorosan összefonódik a gluténmentes lisztek sokféleségével, íz- és megjelenésbeli eltéréseivel, valamint azzal, hogy különböző étrendi igényeknek kell megfelelniük. Míg vannak általános irányelvek a mentes sütésekhez, a részletek kulcsfontosságúak: nem mindegy, hogy tojást használunk-e a tésztához, vajat vagy margarint választunk, és a kelesztés folyamata is teljesen eltérő, ha lemondunk a cukorról. Ráadásul glutén nélküli sütés esetén a tészta készítésének szabályai is megváltoznak. Mindezeken túl ott van a kovász, a különböző gabonafélék, az útifűmaghéj, a gyúrás, a pihentetés és a sütés művészete, amelyekről még nem is beszéltünk. Ebben a sokszínű világban segít eligibilálni a "Nagyszüleink kenyere mentesen" című könyv, amely remek útmutatóként szolgál mind a kezdő, mind a tapasztalt házi pékek számára. (N. N.)
Polcz Alaine legfrissebb, harmadik kiadást megérő könyve egy igazi életvezetési kalauz, amelynek legszínesebb pillanatai, akárcsak egy felejthetetlen házibuli során, a konyhában bontakoznak ki. Ebben a kötetben egy olyan lenyűgöző tudásanyagot találunk, amelyet a megélt tapasztalatok csiszoltak és formáltak. Alaine a könyv születésének hátterében egy mindannyiunk által ismert életérzést említ: a kevesebből való kreatív alkotást, amelyhez elengedhetetlen a nagyszüleink és ősünk felhalmozott tudása. Amikor Alaine arról beszél, hogy három éhezési időszakon és több jegyrendszeren ment keresztül, és most éppen a negyedik inflációt éli meg, nem a szegénység romantizálásáról van szó, hanem inkább arról, hogy a valódi félelem nem a szegénységből fakad. Hiszen a szegénység nem feltétlenül jelent boldogtalanságot. A könyv oldalain érezhető a pozitív életérzés, Polcz Alaine olyan szenvedéllyel ír a káposztáról, a krumpliról vagy a kukoricáról, hogy az olvasó szinte észrevétlenül elragadtatva követi a szavakat. Az ételek iránti tisztelet minden egyes receptben tükröződik, és Alaine olyan magabiztossággal kalauzol végig minket a mindennapi élet apró örömein és az ünnepek fénypontjain, mint egy tapasztalt séf a konyhájában.
A "Főzzünk örömmel!" nem csupán egy egyszerű szakácskönyv, hanem egy igazi lelki táplálék is. Polcz Alaine hangja folyamatosan visszhangzik az oldalak között, arra ösztönözve az olvasót, hogy mélyebben gondolkodjon a főzésről, a hagyományokról, a tudásról, a boldogságról és a rítusokról. A tegező megszólítás egyfajta intimitást teremt, mintha édesanyánk vagy nagymamánk osztaná meg velünk a konyhai titkokat. A könyv igazi kincsesbánya, hiszen generációkon átívelő tudást hordoz magában: megtalálhatjuk benne egy 1915-ös húsleves receptjét, valamint nagynénik és barátnők titkos fogásait, melyek az utókor számára is értékesek. Az erdélyi konyhától kezdve a francia gasztronómia világáig otthonosan mozog, és minden falatban ott rejlik a múlt és a szeretet íze.
Polcz Alaine úgy véli, hogy miközben minden háztartásban szinte gyűjtemény van már szakácskönyvekből, egyfajta táplálkozási válságban vagyunk. "Nagyon okosak lettünk, csak a bölcsességet vesztettük el" - írja, a fogyasztói társadalom csapdáira figyelmeztetve. Ebben a könyvben visszatéríti az olvasót az alapokhoz, a biztos tudáshoz, és azt érezhetjük közben, hogy nemcsak főzni tanít, hanem élni is. (V. É.)
Jelenkor Kiadó, 394 oldal, 1499 forint
Boromisza István műve, a "Csengetett, Mylord? A szakácskönyv" egy különleges ízélményt kínál az olvasóknak, hiszen nem csupán egy hagyományos receptgyűjtemény, hanem egy igazi gasztronómiai kaland. A könyvben a szerző nemcsak a klasszikus ételeket mutatja be, hanem a modern konyha izgalmait is megjeleníti, ötvözve a hagyományos és a kortárs ízeket. A receptjei részletes útmutatókkal és praktikus tippekkel szolgálnak, így akár kezdő, akár tapasztalt szakácsok számára hasznos lehet. Emellett a könyv tele van színes illusztrációkkal, amelyek inspirálóan hatnak a főzés iránti szenvedélyre. A "Csengetett, Mylord?" nem csupán a főzésről szól; ez a könyv egy életérzés, amely a gasztronómia iránti szeretetet és az élmények megosztásának örömét hirdeti.
A megunhatatlan, a magyar néplélekkel a hangot a mai napig megtaláló kultikus sorozatban, ha jól belegondolunk, tulajdonképpen megkerülhetetlen szereplők az ételek, amelyekről legalább annyit lehet beszélgetni, mint az időjárásról. A Csengetett, Mylord? kultúr- és filmtörténeti tárlatvezetésére egy korábbi könyvében már vállalkozott Boromisza István. Most a sorozat kulináris hagyatékát vette elő, és tálalta fel egy roppant szórakoztató és informatív szakácskönyvben, amely garantáltan melengetni fogja a rajongók lelkét.
A receptek mögött lenyűgöző kutatómunkák rejtőznek, amelyek nem csupán az egyes epizódok azonosítására szolgálnak, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy felfedezzük az ételek eredetét és azokat a kulturális szálakat, amelyek összekapcsolják őket a brit életérzéssel. Emellett betekintést nyerhetünk a sorozat karaktereinek életébe is, és láthatjuk, milyen fontos szerepet játszanak ezek az ételek a történetben. Mrs. Lipton konyhájában a szerző magabiztos kalauzként vezet minket, így nem csupán a hozzávalók és az elkészítési eljárások ismerete válik elérhetővé, hanem érezhetjük a mögöttük álló fáradozás mélységét is. Ezek a receptek egy gazdag kulturális kontextusban bontakoznak ki, ami különlegessé teszi őket, legyen szó borjúbecsináltról, tápiókapudingról vagy éppen a White Lady koktélról. Például a "nyúlgerinc" esetében megtudhatjuk, hogy ez egy tradicionális walesi étel, amelynek semmi köze a nyúlhoz, viszont számos irodalmi alkotásban, így Charles Dickens Copperfield Dávid című regényében is felbukkan. Ez csupán egy apró ízelítő a receptek mögött meghúzódó gazdag háttérből.
A könyv előszava világosan megfogalmazza küldetését: megdönteni a brit konyháról élő téveszméket, amelyeket nagyrészt a televízió, a média és a film világában terjesztettek el, gyakran egy-egy jó poén kedvéért feláldozva ezzel a brit gasztronómia becsületét. Ahogy a receptúrákat tanulmányozva felfedezhetjük, ezek a sztereotípiák valóban nevetségesek. Ráadásul, ha a történelmi kontextust is figyelembe vesszük, sok étel nemcsak ízletes, hanem a brit nép kitartását és kreativitását is tükrözi. A szerző szavaival élve, a brit konyha igazi esszenciája a történelem, a kultúra és az innováció ünneplése. (V. É.)
Mélyen hiszünk abban, hogy a könyv az egyik legnagyszerűbb ajándék, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ehető meglepetések is méltó helyet foglalnak el a legjobbak között. Ki ne örülne egy üveg házilag készített fűszerolajnak, egy teli üvegcse ízletes lekvárnak, vagy egy különleges ízkombinációkat felvonultató csatniknak? Gondoljunk csak a lágyan olvadó trüffelekre, a kívül roppanós, belül krémes bonbonokra, pralinékra, és a finom vajkaramellákra! Ezek a finomságok nemcsak örömet okoznak, hanem adni is igazi élvezetet jelentenek. Hiszen közben szabadjára engedhetjük kreativitásunkat, legyen szó az ízek összeállításáról vagy a csomagolás díszítéséről. Az ehető ajándékokkal garantáltan emlékezetessé tehetjük az ajándékozás pillanatait!
Romics Bea gyűjteményében több mint 70-féle recept közül válogathatunk, ha valakit végre nem egy újabb porfogóval, zoknival, tusfürdővel vagy más kellemetlenséggel szeretnénk meglepni. Legyen szó gyerekzsúrról, baráti összejövetelről, grillpartiról vagy születésnapról, minden alkalomra van pár jó, ráadásul könnyen megvalósítható és érthetően elmagyarázott, pontos instrukciókon alapuló ötlete, így a konyhában kevésbé rutinosak is magabiztosan forgathatják. És mivel külön fejezet szól a karácsonyi gasztroajándékokról, a későn eszmélők akár még az idei ünnep előtt is inspirálódhatnak a könyvéből. (N. N.)
