Az Európai Unió Tanácsa hangsúlyozta, hogy a közös piacszervezésről szóló rendelet tervezett módosításai több lényeges területre irányulnak, célul tűzve a gazdák hatékonyabb támogatását.
A versenyképesség javítása az Európai Unió egyik fontos célkitűzése. A mezőgazdaság terén is szeretné ezt megvalósítani, ezért több jogszabályon is módosítana. Az Európai Unió tagállamainak képviselői május 19-én, hétfőn a Mezőgazdasági Különbizottságban jóváhagyták a mezőgazdasági termékek közös piacszervezéséről szóló rendelet és a közös agrárpolitikát szabályozó két másik jogi aktus módosítására vonatkozó tárgyalási álláspontot. A módosítások célja a versenyképesség javítása, vagyis hogy a mezőgazdasági termelők kezelni tudják az előttük álló egyre nagyobb kihívásokat, és erősítsék pozíciójukat az élelmiszerellátási láncban.
Az Európai Unió Tanácsa legfrissebb közleményében hangsúlyozta, hogy a közös piacszervezésről szóló rendelet tervezett módosításai számos alapvető területre irányulnak, céljuk pedig a mezőgazdasági termelők szerepének megerősítése az élelmiszer-ellátási láncban – számolt be róla a Világgazdaság.
Az Európai Bizottság célja, hogy a mezőgazdasági termékek szállítása során, kivételektől eltekintve, kötelezővé tegye az írásos szerződések alkalmazását.
A tanács olyan módosításokat ajánlott, amelyek célja a kötelező írásbeli szerződéskötési kötelezettség pontosítása. Emellett nagyobb szabadságot biztosítana a tagállamok számára, hogy milyen esetekben tekinthetik el a kötelező szerződéskötést. Különösen akkor hozhatnak ilyen döntést, ha a mezőgazdasági termékek első vásárlója mikro- vagy kisvállalkozás, továbbá ha a termékek szállítása és a fizetés egyidejűleg zajlik, vagy ha a szállítások értéke nem haladja meg a 20 ezer eurót (körülbelül 8 millió forintot).
Az Európai Bizottság szintén javasolta a mezőgazdasági termelők és vevőik közötti kötelező közvetítői mechanizmusok létrehozását, hogy az írásbeli szerződés megkötésével vagy felülvizsgálatával kapcsolatos viták esetén a feleket békés megegyezésre ösztönözze. Az adminisztratív terhek csökkentése miatt és a tagállamok sajátos helyzetét figyelembe véve a tanács arról döntött, hogy ezeknek a közvetítői mechanizmusoknak önkéntesnek kell lenniük, vagyis a tagállamok dönthetnek arról, hogy létrehozzák-e őket - írták.
A tanács egyetértett abban, hogy az eredeti javaslatban szereplő 18 hónapos időszak helyett a kihirdetést követően kétéves átmeneti időt biztosítsanak a tagállamok és az érintett felek számára, hogy megfelelően fel tudjanak készülni.
