Az AI olyan tükörként funkcionál, amely nem csupán a jelenlegi helyzetünket tükrözi vissza, hanem lehetőségeinket is optimalizálja. De vajon hogyan reagál erre a vezetés? Milyen irányelveket és stratégiákat alakítanak ki a szakemberek, hogy a mesterséges
Fedezd fel az AI-forradalom legizgalmasabb újításait és a digitális átalakulás kulisszatitkait a Portfolio november 25-i AI & Digital Transformation eseményén! Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, regisztrálj most, és tájékozódj a részletekről itt!
Az AI integrálása a mindennapi működésbe az egyéni felelősségvállalással veszi kezdetét. De vajon hol húzódik az a határvonal, ahol a személyes felelősség átadódik a vállalatokéval, különösen az eszközök kiválasztása, alkalmazása és felügyelete terén? Milyen mentalitást és tanulási nyitottságot várnak el a munkavállalóktól, és milyen stratégiai döntéseket kell hozniuk a cégeknek a sikeres AI-alkalmazás érdekében?
Az AI-t nem pusztán technológiának látom, hanem olyan partnernek, amellyel a mindennapokban szimbiózisban működünk. A Telekomnál nemcsak használni tanuljuk az AI‑t, hanem a mindennapi gyakorlat részévé tesszük, még ha ez folyamat‑átalakítással jár is. Ez nem egy új eszköz, hanem szervezési paradigmaváltás, amely a hétköznapi munkát is átrendezi.
Kié a felelősség? Mindkettőnké. Az egyéneknek nem csupán a tréningek "kipipálására" kell törekedniük, hanem arra is, hogy aktívan integrálják az AI-t a mindennapi munkájukba. Aki ezt nem valósítja meg, az könnyen lemaradhat a fejlődésben. A vállalatoknak viszont olyan biztonságos eszközöket és támogató tanulási környezetet kell nyújtaniuk, amely lehetővé teszi a személyre szabott fejlődési utakat, valamint a valós munkakörnyezetben történő gyakorlást. Fontos, hogy olyan kultúrát alakítsanak ki, ahol a gyors tanulás, a hibázás és a korrekció természetes része a mindennapoknak. Ne feledjük, a tévedések nem kudarcnak számítanak, hanem a tanulás természetes részét képezik! A gyorsan változó világban, ahol az alkalmazkodás és a fejlődő szemlélet kulcsfontosságú, a hibákból való tanulás elengedhetetlen a sikeres előrelépéshez.
Milyen hatással van az AI a csoportdinamikára, és hogyan rajzolja át a vezetés felelősségi köreit?
Ma már egy mesterséges intelligencia asszisztens áll a projektcsapat rendelkezésére, amely megkönnyíti az időpontok koordinálását. Az AI az érintettek naptári adatai alapján keres optimális közös időpontokat, javaslatokat tesz a napirendre és az akciópontokra a korábbi megbeszélések tükrében, sőt, figyelmeztet a még elvégzésre váró feladatokra is.
Ez nem veszi el a vezetés szerepét, inkább átalakítja: a csapatok önszerveződőbbé válnak, a vezető pedig stratégiaibb feladatokra fókuszál. Nem "mindenek megmondója", hanem irányt, kereteket és prioritásokat ad, miközben az AI elemzései támaszt nyújtanak a döntésekhez.
A csapatok egyre nagyobb szabadságot élveznek, és bár a teljesítmény és a kézzelfogható eredmények továbbra is kulcsfontosságúak, a hangsúly az empatikus, együttműködésre ösztönző, valamint a felhatalmazást elősegítő vezetői megközelítések felé tolódik.
Ennek a lényege, hogy a vezető világos célokat és elvárásokat fogalmaz meg, megfelelő eszközöket és tudást biztosít. Jellemző a döntési jogkörök delegálása, a magas fokú bizalom és a rendszeres visszajelzés, illetve az akadályok elhárítása és a felelősség számonkérése. Ilyenkor a vezető inkább coach és facilitátor, mint ellenőr.
Ahogy a vezetői kompetenciák egyre inkább a keretek, prioritások és bizalom irányába mozdulnak el, felmerül a kérdés: vajon változik-e ennek hatására a teljesítményértékelési rendszer, valamint a mindennapi működés kultúrája? Érdemes átgondolni, hogy ezek az új megközelítések hogyan formálhatják a munkakörnyezetet és a kollektív értékrendet.
Igen, mindenképp. Az AI állandó elérhetősége miatt tudatosan kell határt húzni munka és magánélet között.
Ha valaki gyorsabb az átlagnál, könnyen ráragad a "mindent rábízhatunk" szerep - ebből lesz a túlterhelés és a kiégés. Szükség van fókuszidőre, pihenőidőre és egyéni terhelési korlátokra, a vezetőknek pedig figyelniük kell, hogy ne a "sztárokra" terheljenek mindent, hanem fenntartható tempót biztosítsanak a csapatnak.
Az információk keresése és összefoglalása ma már csupán egy pillanat műve, ezért az „információ birtoklása” önmagában nem jelent versenyelőnyt. A valódi értéket a tudás megosztása és közössé formálása adja. Az AI segítségével a működés átláthatóbbá válik: a rendszer elemzi a naptár- és feladatkezelő adatok alapján, hogyan alakulnak az egyes feladatok, mennyi időt töltöttek el a megbeszélésekkel vagy a fókuszált munkával, figyelembe véve a határidőket, átfutási időket és a lezárási arányokat. Ezáltal a vezetők részletesebb képet kapnak a csapat dinamikájáról, és rugalmasabban tudják átszervezni a munkafolyamatokat, ha arra szükség van.
Így a fókusz még inkább a kézzelfogható eredményeken fog állni, vagyis azon, hogy mennyire értékes és releváns az, amit létrehozunk. A teljesítmény a kulcsszó: aki képes ugyanazt a feladatot gyorsabban elvégezni – akár mesterséges intelligencia segítségével –, vagyis hatékonyan dolgozik, az nem szenvedhet hátrányt. Ez különösen fontos lehet a házi munkát végző anyák számára, akik a gondozási feladatok miatt esetleg több időt fordítanak az otthoni teendőkre.
Az AI kiemeli az olyan 'soft skillek' jelentőségét, mint az empátia és az érzelmi intelligencia. A gyors és folyamatos változások világában elengedhetetlen, hogy rugalmasak legyünk, és folyamatosan bővítsük tudásunkat. Az alkalmazkodóképesség és a tanulás iránti nyitottság kulcsfontosságú tényezővé vált a sikerhez vezető úton.
A diploma továbbra is jó szemléleti alap, de hosszú távon az számít, ki milyen készségeket fejleszt, és mennyire tudja a technológiát beépíteni a mindennapi munkájába.
Mely munkaköri elemeket veszi át az AI, hol növeli az ember hozzáadott értékét? Kell tartanunk munkahelyek megszűnésétől?
Az AI‑jal nem lecseréljük az embert, hanem megtámogatjuk. A monoton, adminisztratív feladatokat - például adatbevitel, rögzítés, időpont‑egyeztetés - egyre inkább átveszi, az elemzést és a döntéselőkészítést felgyorsítja, ötleteket ad. Ettől még a lényeg emberi marad: kritikus gondolkodás, empátia, együttműködés. A rendszer javasol, mi mérlegelünk, felelősen döntünk, és ha kell, korrigálunk.
Ez a váltás nyilvánvalóan átformálja a munkaköröket is. Vannak feladatok, amelyek szűkülnek vagy akár megszűnnek, miközben új szerepek bukkannak fel – mint például az AI-etikai szakértők vagy az adatminőségért felelős szakemberek.
Egy figyelemfelkeltő példa, ami jól szemlélteti a változások természetét, a távírdák eltűnése. Amikor ezek a hagyományos kommunikációs eszközök megszűntek, az ott dolgozó nők és férfiak munkája látszólag eltűnt, ám valójában új, korszerűbb feladatok és lehetőségek léptek a helyükre. A jövőben is hasonló átalakulások várhatóak: nem minden pozíció fog megszűnni, viszont sok munkakör jelentős átalakuláson megy keresztül, és néhány esetben kevesebb szakemberre lesz szükség. A kulcs a rugalmasságban rejlik: azok a munkavállalók, akik képesek gyorsan tanulni, kreatívan megoldani a felmerülő problémákat, és az AI-t zökkenőmentesen integrálni a napi rutinjukba, nagyobb eséllyel maradnak versenyben a munkaerőpiacon.
A tempó gyorsul, a technológia néha hibázik, ezért az emberi ítélőképesség felértékelődik. Azok, akik partnerként tekintenek az AI-ra, értékük növekszik, míg a többieknek átképzésre és nyitottságra van szükségük, hogy lépést tudjanak tartani a változásokkal.
Amikor az AI rendszerek tévednek, a végső döntés jogi és etikai szempontból mindig az emberi szereplőkre hárul. Ezért rendkívül fontos, hogy világosan meghatározzuk a felelősségi köröket. A kontrollrendszer felépítése kulcsfontosságú, és általában magában foglalja az emberi jóváhagyás mechanizmusait, eszkalációs protokollokat, valamint rendszeres auditokat, amelyek célja a döntéshozatali folyamatok átláthatóságának és megbízhatóságának növelése. HR-szinten számos kockázat merül fel, amelyek közül a legjelentősebbek közé tartozik az AI által generált hallucinációk, vagyis a valóságtól eltérő, téves információk előállítása, valamint az adatkezelés torzítása. Ezek a problémák nemcsak a vállalat működését érinthetik, hanem a munkavállalók bizalmát és a vállalat hírnevét is súlyosan veszélyeztethetik. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a HR szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérjék az AI rendszerek működését, és kidolgozzanak olyan stratégiákat, amelyek minimalizálják a kockázatokat, miközben maximalizálják az AI nyújtotta előnyöket.
Úgy vélem, hogy az mesterséges intelligenciát nem lehet "felelősségre vonni". A döntések és a felelősség mindig azokat terhelik, akik a feladatot rábízták. Ezért nem szabad teljes mértékben megbízni a gépekben; fontos, hogy kritikus, elemző és adatalapú megközelítéssel éljünk, amikor használjuk őket.
Nálunk a folyamatban mindig van kötelező emberi ellenőrzés, az AI kimeneteit mindig kontextusban, emberi felügyelet mellett értelmezzük, szükség esetén felülvizsgáljuk, és nem engedjük, hogy az AI önjáróan "döntsön" helyettünk.
HR‑szemszögből a jogi‑etikai megfelelés a kulcs. Egyértelmű szabályok rögzítik, milyen adatok vihetők a rendszerbe, mikor szükséges előzetes hozzájárulás, és milyen kontrollokkal biztosítjuk a GDPR‑kompatibilis működést.
A leggyakoribb kockázatok közül kiemelkedik a "hallucináció" jelensége, ami miatt elengedhetetlen a tényellenőrzés és az emberi felülvizsgálat alkalmazása. További fontos tényező a nem megfelelő adatkezelés, amely már önállóan is HR- és jogi problémákat okozhat. Ezekre a kérdésekre fokozottan oda kell figyelni.
Hogyan segíthet az mesterséges intelligencia abban, hogy a házon belüli tehetségek gyorsabban rátaláljanak a számukra legmegfelelőbb új feladatokra és projektekkel kapcsolatos lehetőségekre? Az AI képes azonosítani a munkavállalók készségeit és érdeklődési körét, így személyre szabott ajánlásokat nyújthat. Ezenkívül az adatelemzés révén képes feltérképezni a vállalaton belüli projektigényeket, így a tehetségek gyorsan és hatékonyan kapcsolódhatnak a számukra legjobban illeszkedő feladatokhoz. Az AI emellett segíthet a projektcsapatok optimalizálásában is, biztosítva, hogy a megfelelő emberek a megfelelő helyeken dolgozzanak.
Valóban, az AI kézzelfoghatóan felgyorsítja a belső mobilitást a vállalatok életében. Az egyéni készségek és kompetenciák szerepe egyre hangsúlyosabbá válik az AI fejlődésével. Nagyvállalati környezetben elengedhetetlen, hogy rendelkezésünkre álljon egy olyan rendszer, amely nyomon követi a cégen belül elérhető kompetenciákat és a nyitott pozíciókat, miközben lehetőséget biztosít ezen elemek összehasonlítására. Ideális esetben egy ilyen platform révén a vezetők és a munkavállalók közösen tudják kialakítani a "jövőbeni irányokat", bízva a közös adatokra épített döntésekben. Az AI emellett számos más területen is értékes támogatást nyújthat, például:
Én személyesen is tapasztalatot szereztem egy érdekes AI-coach használatával – ráadásul magyar nyelven is működik. Ez a digitális segítő tulajdonképpen "elő-coachingként" támogatja a vezetőket és a munkatársakat. Amikor egy konkrét helyzetet vázolok fel, az AI képes forgatókönyveket kidolgozni, empatikus visszajelzéseket adni és konkrét lehetőségeket felkínálni a döntéshozatalhoz.
Előnye, hogy sokkal több kolléga jut hozzá ehhez a fajta fejlesztési módszertanhoz. A tesztelés során jó tapasztalatokat szereztem, előfordult, hogy a válaszai kifejezetten próbára tettek, és közben új megoldásokra és más nézőpontra ösztönöztek. Fontos ugyanakkor, hogy a személyes, vezetői coachingot ez nem váltja ki, hanem kiegészíti és megtámogatja.
