A tőzsdei kibocsátók által közzétett információk és azok hiányosságai A tőzsdei kibocsátók által közölt információk kulcsszerepet játszanak a befektetési döntések meghozatalában. Ezek az adatok általában átfogó képet nyújtanak a vállalat pénzügyi helyzet
A közösségi média segítségével egyre gyorsabban közzétehetik a tőzsdei cégek a befektetők számára fontos információkat. De vajon elegendő-e itt megtenniük, és milyen adatokat, információkat, kell kötelezően nyilvánosságra hozniuk hivatalos felületen akár rendszeresen, akár eseti jelleggel?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt figyelmet szentel a tőzsdei kibocsátók felügyeletére, mivel elengedhetetlen a tőkepiac iránti bizalom megőrzése. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a kibocsátók által közzétett információkat. A jogszabályi keretek, beleértve a tőkepiacról szóló törvényt (Tpt.) és a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeket részletező PM rendeletet, szigorú előírásokat szabnak a kibocsátók számára, így biztosítva a transzparenciát és a piac stabilitását.
Ezek a rendelkezések minden olyan kibocsátóra érvényesek, amely a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) működik, függetlenül attól, hogy milyen a részvény tőzsdei kapitalizációja, mekkora a közkézhányad, vagy milyen nagyságú az árbevétel.
A Tpt. alapján a kibocsátóknak kötelességük megküldeniük a szabályozott információkat az MNB által üzemeltetett hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerbe, amelyek ezáltal a piaci befektetők számára is hozzáférhetővé válnak.
A Tpt. különbséget tesz a rendszeres és a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség között. A rendszeres tájékoztatás keretében a kibocsátóknak meghatározott időközönként be kell számolniuk a vagyoni, jövedelmi helyzetük és működésük főbb adatairól. Az egyik legfontosabb kötelezettség az éves és a féléves jelentés közzététele, az éves jelentést a pénzügyi év végét követően legkésőbb négy, a féléves jelentést a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozóan pedig legkésőbb három hónapon belül kell publikálni.
Az éves jelentésnek kötelezően tartalmaznia kell a kibocsátó legfőbb döntéshozó szervének által jóváhagyott éves pénzügyi beszámolót, a vezetőség által készített jelentést, valamint a független könyvvizsgáló által kiadott audit jelentést. Amennyiben szükséges, a bizonyossági vélemény is szerepelnie kell a dokumentumban, továbbá a kibocsátó nyilatkozatának is helyet kell kapnia. A kibocsátó felelőssége, hogy ezek az információk átfogóak és megbízhatóak legyenek, biztosítva ezzel a transzparenciát és a hitelességet.
Az MNB különös figyelmet fordít az éves jelentésekhez kapcsolódó független könyvvizsgálói vélemények meglétére és tartalmára. A PM rendelet nem tesz különbséget a könyvvizsgálói jelentések típusai között, így bármely záradékkal – legyen az hitelesítő, korlátozott vagy elutasító – vagy akár a záradék megadásának elutasításával is nyilvánosságra hozható az éves jelentés, amennyiben az megfelel a jogszabályi előírásoknak. Ennek érdekében az MNB folyamatosan elérhetővé teszi a tőzsdei kibocsátók éves beszámolóihoz kapcsolódó könyvvizsgálói véleményeket a honlapján, ezzel is segítve a befektetők tudatos döntéshozatalát.
További fontos rendszeres tájékoztatási kötelezettség a hó végi jelentés, amelyet minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozóan haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon közzé kell tenni. Ennek tartalmaznia kell a kibocsátó részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát sorozatonként, a sajátrészvényállományát és az alaptőke nagyságát. Előfordulhat, hogy egy kibocsátó értékpapírja már szerepel a tőzsdei terméklistán, de a tényleges kereskedés még nem indult el. Ez esetben is szükséges már közzétennie a kibocsátónak valamennyi esedékes rendszeres és rendkívüli tájékoztatását.
Az MNB zéró toleranciát alkalmaz az éves és a féléves jelentések nem jogszabályszerű közzététele esetén, azaz a tőzsdei kereskedést haladéktalanul felfüggeszti, amíg a kibocsátó a jogszabály szerinti elvárásoknak maradéktalanul eleget nem tesz.
2023-ban a felügyeleti hatóság két kibocsátóval szemben a legsúlyosabb intézkedést hozta, amely a részvényeik tőzsdei terméklistáról való törlését jelentette. Az érintett vállalatok hosszú éveken át folyamatosan elmaradtak a jogszabályok által előírt tájékoztatási kötelezettségek teljesítésétől. Az MNB, a fokozatosság elvét szem előtt tartva, többször figyelmeztette és felszólította őket, sőt, bírságokkal is sújtotta azokat, akik nem teljesítették a jogszabályokban foglaltakat, különösen az éves és féléves jelentések közzétételének elmulasztása miatt. Azonban a rendszeres közzétételek folyamatos hiánya végül a kibocsátói termék tőzsdei listáról való eltávolításához vezetett.
A Tpt. különleges tájékoztatási kötelezettségeket ró a kibocsátókra, melyek célja a piaci transzparencia fenntartása. A kibocsátóknak minden olyan információt haladéktalanul meg kell osztaniuk, amely potenciálisan befolyásolhatja az adott értékpapír értékét, hozamát, vagy a kibocsátó megítélését, akár közvetlen, akár közvetett módon. E kötelezettség teljesítése legkésőbb egy munkanapon belül esedékes, függetlenül attól, hogy az érintett információ ténylegesen hatással van-e az árfolyam alakulására, és ha igen, milyen irányban.
A PM rendelet példálózó jelleggel tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben kötelező a rendkívüli tájékoztatás. Az MNB egy körlevelében hangsúlyozta, hogy a kibocsátóknak érdemes figyelembe venniük, hogy a "mérlegelési jogkörüket a PM rendeletben pontosan megnevezett esetekben ne használják, vagy csak nagyon korlátozott mértékben éljek vele", mivel ez jó gyakorlatnak számít.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján említésre méltók az alábbi olyan esetkörök, amikor a kibocsátók rendkívüli tájékoztatásai a jogszabályi előírás ellenére elmaradtak.
A kibocsátók előszeretettel adnak rendkívüli tájékoztatást nagyobb tervezett fejlesztési projektről vagy a számukra kiemelt jelentőséggel bíró partnerrel kötött üzleti megállapodásról, mivel a saját megítélésük szerint is ezek a folyamatok alkalmasak lehetnek arra, hogy az értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését befolyásolják. Előfordulhat azonban, hogy ezek nem, vagy nem a várt eredménnyel, illetve a korábban kommunikált számoktól jelentős mértékben eltérő nagyságrendben valósulnak meg. Az MNB több olyan esettel is találkozott, amikor a kibocsátó nem adott rendkívüli tájékoztatást e negatív eseményekről, vagy jelentős késéssel tette azt meg. A gazdasági folyamatok vagy akár a társaság működése során is felléphetnek olyan körülmények, amelyek miatt a korábbi célok megvalósítása időközben elmarad, azonban a kibocsátónak ilyen esetekben is kommunikálnia kell a változást a nyilvánosság felé.
A befektetők az információtárolási rendszerben tudják nyomon követni a folyamatokat és naprakész információkat szerezni. Az elmaradó információszolgáltatás azonban félrevezetheti a befektetőket. A folyamatos felügyelés keretében észlelt hiányosságok esetén az MNB célvizsgálatot indíthat és részletesen feltárhatja a megjelent és elmaradt közzétételek mögötti valós gazdasági eseményeket.
További gyakori probléma, hogy a kibocsátók nem a megfelelő helyen, a hivatalos rendszerben, hanem különböző közösségi fórumokon, oldalakon hozzák nyilvánosságra az információkat. Bár ezek a felületek fontos szerepet játszhatnak a vállalatok kommunikációjában, semmiképp sem helyettesítik a hivatalos közzétételt.
Előfordulhat, hogy jelentős eseményekről olyan személyek adnak tájékoztatást, akik a kibocsátó nevében járnak el, például a kibocsátó közgyűlésén, a közösségi média platformjain, vagy más fórumokon, anélkül, hogy az információt először az adatnyilvántartó rendszerben rögzítették volna. Amennyiben egy ilyen nyilatkozat potenciálisan képes befolyásolni a részvények árfolyamát vagy a tőzsdei vállalat piaci megítélését, azt először az adatnyilvántartó rendszerben kell nyilvánosságra hozni rendkívüli közzététel keretében, és csak ezt követően lehet más csatornákon is kommunikálni.
Bár néha bürokratikusnak tűnhet, az MNB által a közzétételi kötelezettség teljesítése érdekében hozott intézkedések és szankciók mind azt a célt szolgálják, hogy biztosítsák a naprakész információk hozzáférhetőségét. E törekvések révén a tőzsdei működés átláthatósága és tisztasága nő, ami hozzájárul a piac szabályos működéséhez, és ezáltal védi a befektetők érdekeit.
