A Tinshemet-barlang kőkorszaki rejtélye A Tinshemet-barlang mélyén, a kőkorszak homályos múltjának titkai rejtőznek. Ez a természet alkotta csodavilág, amely évszázadokon át megőrizte titkait, nem csupán egy egyszerű barlang, hanem egy valódi időutazás a
Izrael középső területén, a Tinshemet-barlang mélyén régészek felfedeztek egy lenyűgöző ősi temetkezési helyet, amely a világ egyik legidősebbnek számít. A körülbelül százezer éves maradványok precízen elrendezve pihennek a gödrökben, mintha időtlen titkokat őriznének a múltból.
A Tinshemetnél felfedezett emlékek új dimenziót adnak az észak-izraeli temetkezési helyszínekhez, és mélyebb betekintést nyújtanak az emberi rítusok eredetébe. A maradványok körül különféle tárgyak találhatók, amelyek valószínűleg a halottak iránti tiszteletadás során játszottak fontos szerepet a szertartások során.
„Ez egy forradalmi áttörés a fajunk számára” – nyilatkozta Joszi Zajdner, a jeruzsálemi Héber Egyetem régészprofesszora és a feltárás vezetője. Az Associated Press szerint ez az első dokumentált eset, amikor ilyen viselkedést tapasztalunk. 2016 óta öt korai emberi maradványt fedeztek fel. Ezeket a csontvázakat magzatpózban helyezték el, és sokuk mellett bazaltkavicsok, állati csontok és vörös-okkersárga festékdarabok kerültek elő. A pigmentek származása több száz kilométerre nyúlik vissza, ami arra utal, hogy valószínűleg szimbolikus jelentőséggel bírtak.
A Tinshemet-barlang Izrael festői dombjai között rejtőzik, mint egy sötét titok. Zajdner kutatásai szerint a paleolitikum legfontosabb lelőhelyeinek egyikeként emelkedik ki. A barlang a középső paleolitikum időszakába nyúlik vissza, körülbelül 250 ezer és 30 ezer év közé tehető. A Nature Human Behaviour márciusi számában megjelent tanulmányban két teljes csontváz és három koponya izgalmas felfedezését mutatták be. Emellett több mint ötszáz vörös, valamint narancssárga és okkersárga töredék is napvilágot látott, ami a korai díszítőtechnikákra utal, és újabb fényt vet a régmúlt művészi kifejezésformáira.
Az egyik csontváz olyan megdöbbentően megőrzött állapotban volt, hogy a régészek szinte látták, ahogyan az ujjai finoman összefonódnak, és a kezei a feje alatt pihennek. Christian Tryon, a Connecticuti Egyetem professzora rámutatott, hogy a Tinshemet felfedezése megerősíti a Skhul- és Qafzeh-barlangokból származó, már ismert mintákat. Ezek a helyszínek is körülbelül százezer évesek, de a korábbi ásatások során használt módszerek sokkal kevésbé voltak precízek.
A felfedezés új távlatokat nyit a tudatos temetkezés kialakulásának megértésében, jelezve, hogy ebben az időszakban kezdett elterjedni a halottakkal való újfajta bánásmód. Míg Dél-Afrikában található Homo naledi maradványai körüli viták továbbra is zajlanak, addig Tinshemet rendkívül megbízható bizonyítéknak tekintik. Izrael ebben az időszakban kulcsszerepet játszott, mint a híd az afrikai Homo sapiens és az európai neandervölgyiek között. A régészek megfigyelései alapján a területen több alcsoport is élhetett, amely valószínűleg kölcsönhatásban állt egymással, sőt, keveredés is történt. Jelenleg a két teljes csontváz vizsgálata folyamatban van, és a tudósok még nem tudják pontosan meghatározni, hogy neandervölgyiek, Homo sapiens, vagy esetleg egy hibrid populáció tagjairól van-e szó.
