Egy friss kutatás szerint a szülők egyre inkább a ChatGPT által megfogalmazott diagnózisokban keresnek bizalmat, gyakran előnyben részesítve azokat a gyerekorvosi véleményekkel szemben.
Valóban, egy friss kutatás azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia iránti bizalmunk erősebb, mint az egészségügyi szakemberek iránti. De vajon milyen következményekkel jár ez a tendencia? Az emberi érintés és a szakértelem helyett a gépekbe vetett hit egy sor kérdést vet fel: vajon a technológia valóban helyettesítheti az orvosi tudást, vagy csupán kiegészíti azt? Az egészségügyi döntések során a személyre szabott megközelítések és az empátia szerepe elengedhetetlen. Érdemes tehát elgondolkodnunk, hogy a mesterséges intelligencia előnyei nem árthatnak-e a hagyományos orvosi gyakorlatnak, amely az emberi kapcsolatokra épül.
A mesterséges intelligencia folyamatosan növekvő hatása egyre inkább megjelenik a mindennapi életünkben, különösen az egészségügyi információkeresés terén. A Kansas Egyetem legfrissebb kutatása rámutat arra, hogy azok a szülők, akik online tájékozódnak gyermekeik egészségi állapotáról, sok esetben a ChatGPT által generált információkat megbízhatóbbnak és hitelesebbnek tartják, mint az egészségügyi szakemberek ajánlásait. Ez a tendencia új megvilágításba helyezi a digitális technológia szerepét az egészségügyi döntéshozatalban.
Bár a kutatás nem fókuszált kifejezetten arra, hogy miért bíznak a szülők inkább a ChatGPT-ben, számos tényező befolyásolhatja ezt a jelenséget. Az egyik lényeges szempont a ChatGPT közvetlen és érthető kommunikációs stílusa, amely elősegíti a bizalom kialakulását; a mesterséges intelligencia ugyanis úgy tálalja az információkat, hogy azok könnyen befogadhatóak és követhetőek legyenek. Emellett az AI azonnali válaszokat nyújt, így a szülőknek nem kell időpontot egyeztetniük vagy a visszahívásra várakozniuk, ami szintén hozzájárul a kényelmesebb élményhez.
De valóban biztonságos rábízni egy gyermek egészségét egy algoritmusra? Mi történik, ha a mesterséges intelligencia téved, és a szülő - jóhiszeműen - mégis követi a javaslatait?
"Már korábban is jellemző volt az, hogy a szülők a Google segítségével tájékozódtak a gyermekük tüneteiről, az utóbbi időben azonban azt is tapasztalom, hogy a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket is használják már erre a célra" - mondja dr. Aschenbrenner Zsuzsanna csecsemő- és gyerekorvos, majd hozzáteszi ez mindenképpen új kihívások elé állítja az orvosokat: hatása lehet a diagnosztizálási-gyógyítási folyamatra, az orvos-gyerek, orvos-szülő kapcsolatra, de elsősorban a gyerekre és az ő állapotára.
Bár a ChatGPT és hasonló mesterséges intelligencia eszközök használata kényelmes alternatívának tűnhet, a velük kapcsolatos egészségügyi információk alkalmazása nem mentes a kockázatoktól, és sokan nincsenek ezzel tisztában. Egy szakember például arra hívja fel a figyelmet, hogy előfordul, hogy családok már kész diagnózissal és terápiás tervvel érkeznek, amelyet az AI generált az általuk megadott tünetek alapján. Azonban, mivel a gyermek fizikális vizsgálata elmarad, a feltételezett diagnózis csupán a szülők laikus megfigyelésein nyugszik. A szakmai vizsgálatok során nyert információk, valamint azok a fontos kérdések, amelyeket az orvos a kórelőzmény felvételekor tesz fel, teljesen hiányoznak az ilyen típusú elemzésekből. Ezek az információk kulcsfontosságúak lehetnek, hiszen segíthetnek elvetni a kevésbé valószínű diagnózisokat, és megerősíteni a legvalószínűbbet. Zsuzsanna kiemeli, hogy bár előfordulhat, hogy az AI helyes választ ad, a bonyolultabb esetek és a komplex tünetek kombinációja esetén nagyobb a valószínűsége annak, hogy tévesen irányítja a szülőket.
Az sem segíti az orvos munkáját, ha az AI által felajánlott alternatív diagnózisok elbizonytalanítják a szülőket, vagy épp ellenkezőleg: a magabiztosan hozott diagnózis birtokában csökken az orvos tudásába és a vizsgálat eredményébe vetett bizalmuk. "Olyannal is találkoztam, hogy vitatják az orvos véleményét, emiatt további másod-, harmadvéleményeket kérnek ki, vagy esetleg olyan vizsgálatoknak teszik ki a gyermeket (például laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó vizsgálatok), amelyekre valójában nem lenne szükség."
A gyermekgyógyász gyakran szembesül olyan helyzetekkel, amikor a szülők egy korábbi diagnózist megkérdőjelezve érkeznek, az AI által feldolgozott információkra támaszkodva. Közben azonban az orvosban továbbra is él a gyanú a feltételezett diagnózis valódiságáról. "Gyakran előfordul, hogy olyan esetekkel találkozom, ahol a betegség mögött lelki okok vagy családi dinamikák húzódhatnak meg. Ilyen pszichoszomatikus állapotok vagy eltérő idegrendszeri fejlődés, például autizmus esetén különösen fontos a gondos és alapos vizsgálat."
Egy gyermek diagnózisa és kezelése mindig egyedi megközelítést igényel. A szakemberek gyakran hangsúlyozzák, hogy számos betegség nem a megszokott tünetekkel jelentkezik a fiatal pácienseknél. Ráadásul előfordulhat, hogy ugyanaz a gyermek az influenzát két különböző évben teljesen eltérő tünetekkel élheti meg. "Előfordulhat, hogy olyan tünetek is megjelennek, amelyek nem tipikusak, vagy éppen ellenkezőleg, bizonyos jelek hiányoznak. Ezt a változékonyságot az mesterséges intelligencia nem tudja figyelembe venni, és nem mindig integrálja a válaszaiba."
Az AI hatalmas mennyiségű általános információ alapján dolgozik, de hiányzik belőle a klinikai tapasztalat és az az egyéni rálátás, amit az egészségügyi szakemberek nyújtanak.
A szakember egyértelműen kijelenti, hogy a legnagyobb kockázat az, ha hibás terápiát alkalmazunk, vagy a téves diagnózis miatt késik a valódi diagnózis, amely például egy daganatos betegség, epilepszia vagy cukorbetegség esetén súlyos, akár az életet veszélyeztető állapotokhoz is vezethet. "Komoly problémát rejthet magában az is, ha a szülő az AI által javasolt módon olyan terápiába kezd a gyereknél, amelynek lehetnek káros hatásai a gyerekre nézve (például a szigorú, egyhangú diéta hiányállapotokhoz, hosszú távon hiánybetegségekhez vezethet), vagy gyógyszereket, táplálék-kiegészítőket ad neki, amelyek mellékhatásokat okoznak."
Fontos hangsúlyozni, hogy sok szülő tévesen hiszi, hogy a vény nélkül kapható gyógyszerek minden esetben biztonságosan alkalmazhatók orvosi tanács nélkül. Ez azonban nem igaz. Gyakran tapasztalom, hogy a szülők azt gondolják, ezek a készítmények ugyanolyan szigorú tesztelési és engedélyezési folyamaton mennek keresztül, mint a vényköteles gyógyszerek. Pedig a valóság az, hogy a legtöbb ilyen terméket nem alávetik komoly vizsgálatoknak, különösen nem gyermekek esetében. A forgalomba hozatalhoz csupán egy nyilvántartási szám beszerzése szükséges, és máris a polcokra kerülhet a termék.
Vannak olyan különösen súlyos, akár az életet is veszélyeztető állapotok, amelyek gyors felismerést és beavatkozást igényelnek, és a késlekedés akár végzetes is lehet. "Ilyen például az agyhártyagyulladás, a szepszis, a légzési vagy keringési elégtelenség, vagy a mérgezések. Bár nem feltétlenül életet veszélyeztető állapot, de például a viselkedésben tapasztalt változás is fontos figyelemfelhívó tünet lehet (agresszió, önsértés veszélye, alvászavar, evészavar stb.). Ide sorolhatjuk a pszichoszomatikus tüneteket is, amikor a szülő az AI segítségével kizárólag testi betegséget keres vagy testi betegségnek vélve a gyermek tüneteit az AI javaslatára terápiába kezd, miközben a gyermek tünetei mögött lelki hátterű okok húzódnak meg."
Fontos, hogy a felelősség kérdését is alaposan átbeszéljük. A gyerekorvos hangsúlyozza, hogy szakember bevonása nélkül a gyermek egészségi állapotával és a terápiás kísérletekkel kapcsolatos teljes felelősség a szülőkre hárul - ez magában foglalja azt is, ami egyébként az orvos terhe lenne. Az AI pedig nem vállal felelősséget az általa hozott döntésekért és ajánlásokért.
A gyerekorvos véleménye szerint a helyes gondolkodás kulcsa abban rejlik, hogy az AI-t ne csupán ellenségként, de ne is tévedhetetlen szakértőként kezeljük. Fontos, hogy reálisan és kritikusan viszonyuljunk hozzá, és a megfelelő keretek között tudjuk értékelni a lehetőségeit.
A személyre szabott orvosi ellátás hatékonyságának kulcsa az egészségügyi szolgáltató és a család közötti szoros együttműködésben rejlik. Számomra a diagnosztizálás és gyógyítás folyamata egy olyan közös munkaként jelenik meg, ahol mindenki tisztában van a saját szerepével és felelősségével. A szülő a gyermek legjobb ismerője, és olyan értékes információkat tud megosztani, amelyek segítenek a helyes diagnózis felállításában, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a szülő nem helyettesítheti a szakembert. Az én feladatom a rendelkezésre álló információk szakmai elemzése, a diagnózis megalkotása és a megfelelő terápiás terv kidolgozása. A gyógyulás érdekében azonban a tervek megvalósítása leginkább a szülő kezében van, hiszen ők ismerik legjobban a gyermekük mindennapi életét és környezetét.
A szakember szerint elengedhetetlen informálni a szülőket arról, hogy az AI hogyan működik. Az AI ugyanis nem látja, kérdezi és vizsgálja a gyereket, nem ismeri a kórelőzményeket, és nem biztos, hogy megfelelően értelmezi a tüneteket, az azok közti összefüggéseket, valamint nem feltétlenül veszi figyelembe a lelki mozgatórugókat sem. Fontos tudniuk azt is, hogy az orvosi döntés nem kizárólag a felsorakoztatott tünetek kiértékelésén alapul, hanem figyelembe veszi például a fejlődési, életmódbeli, környezeti, pszichés, szociális stb. tényezőket is. Minden gyermeknek és családnak egyedi és saját élettörténete van. Az AI ezt nem ismeri és ezért nem is fogja felhasználni a diagnózis felállítása során.
