A nagytakarítási törvényjavaslat értelmében egyáltalán nem tisztázott, hogy pontosan ki minősül külföldi támogatónak, és milyen körülmények között.

Miután hosszú hetek várakozása után végre megérkezett a miniszterelnök által beígért nagytakarítás, május 13-án 23:38-kor Halász János, a Fidesz képviselője, benyújtotta a közélet átláthatóságáról szóló törvénycsomagját. Ennek értelmében a Szuverenitásvédelmi Hivatal listát készíthet azokról a szervezetekről, amelyeket a kormány potenciális veszélyforrásnak tart Magyarország szuverenitására nézve. A törvényjavaslat lehetőséget ad arra is, hogy ezen szervezeteket pénzbírságokkal sújtsák, sőt, akár működésüket is felfüggeszthessék.

A külföldi támogatásokra vonatkozóan benyújtott törvényjavaslat értelmében külföldi támogatásnak minősül, ha egy szervezet külföldi természetes személytől, kettős állampolgártól, más ország államától, vagy külföldi székhellyel rendelkező jogi személytől közvetlenül vagy közvetve bármilyen formában, így például vagyoni hozzájárulás, szolgáltatás, adomány, támogatás, pályázati finanszírozás, juttatás, ajándék, kölcsön, vagy egyéb jogi viszonyból származó bevétel érkezik, függetlenül attól, hogy az összeg visszafizetési kötelezettséggel jár-e.

Azok számára, akik olyan szervezetet kívánnak anyagilag vagy természetbeni juttatásokkal támogatni, amelyet a Szuverenitásvédelmi Hivatal feketelistára helyezett, kötelező egy hivatalos, bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozniuk erről. A feketelistás szervezeteknek ezt az okiratot felhasználva kell igazolniuk, hogy a támogatásukat sem közvetlenül, sem közvetve nem külföldi forrásból kapták. Fontos megjegyezni, hogy ebbe az igazolási folyamatba nem számít bele az a belföldi vásárló, aki egyszerűen termékeket vagy szolgáltatásokat, mint például reklámot, előfizetést vagy könyveket vásárol ilyen szervezetekből. Tehát, amennyiben a törvény életbe lép, ezek a vásárlások továbbra is megengedettek lesznek, sőt, a jövőben még inkább szükségünk lesz rájuk.

Így tehát, amíg a gyakorlatban a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata lesz meghatározni, hogy ki lépi túl a törvénykereteket – és az állami szerv döntéseivel szemben továbbra sincs lehetőség jogorvoslatra –, a törvényjavaslatban megfogalmazott kritériumok egyáltalán nem tűnnek egyértelműnek.

"A törvény alkalmazásában

Persze, szívesen segítek! Kérlek, írd le, milyen szöveget szeretnél, és milyen stílusban vagy témában szeretnéd, hogy egyedivé tegyem. Ha külföldi témáról van szó, írd meg, hogy milyen országra vagy kultúrára szeretnél fókuszálni!

aa) a külföldi természetes személy, beleértve azon magyar állampolgárokat is, akik egyúttal más állam polgárai is.

Természetesen! Itt van egy átfogalmazott változat: "másik ország, és emellett"

Olyan jogi entitás, amely jogi személyiséggel nem bír, vagy más szervezeti formában működik, és amelynek nyilvántartása, valamint központi ügyintézése külföldön található.

b) Külföldi támogatás: olyan vagyoni hozzájárulás, amely közvetlenül vagy közvetve külföldi forrástól származik. Ez magában foglalja a különféle vagyontárgyakat, mint például pénz, ingóságok, jogok és követelések, valamint a szolgáltatásokat, vagyoni előnyöket és értékjogokat. Ide tartozik az adomány, a támogatás, a pályázati úton elnyert anyagi segítség, valamint az egyedi kérelmek vagy támogatási szerződések keretében kapott juttatások. Továbbá, minden olyan ajándék, kölcsön, vagy bármilyen jogviszonyból származó bevétel is ide számít, függetlenül attól, hogy ezeket visszafizetési kötelezettséggel juttatták-e.

c) támogató: az a külföldi személy vagy intézmény, amely külföldi támogatást biztosít.

A törvényjavaslat szövege szerint a külföldi támogatások közé tartozik az EU-tól érkező pályázati pénz és támogatás is. Azonban nem teljesen világos, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező, magyar állampolgárként is számontartott személy által nyújtott támogatás vajon a törvényben említett külföldi támogatásnak minősül-e. Amennyiben igen, akkor például az erdélyi magyar közösség tagjai nem támogathatnak olyan szervezeteket, amelyek közügyekben nyilatkoznak, mivel ezek a támogatások a Szuverenitásvédelmi Hivatal által összeállított listára kerülhetnek.

A törvényjavaslatban az áll, hogy: "A jegyzékre vett szervezet a részére támogatást nyújtó természetes személytől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől a pénzbeli, illetve természetbeni támogatás nyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kér arról, hogy a részére nyújtott támogatást sem közvetlenül, sem közvetett módon nem külfölditől kapta." Egyelőre nem tudni, hogy ez a gyakorlatban hogy néz ki, mit kell tennie annak, aki támogatni akar egy szervezetet, hogy igazolja, nem külföldi támogatást nyújt. Sőt ha valaki külföldi cégnek dolgozik (nem egy multi magyar zrt.-jének, hanem ténylegesen külföldi cégnek), akkor az így keletkezett jövedelméből adott támogatás is külföldi pénz-e.

Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Halász Jánoshoz, aki a törvényjavaslatot jegyzi. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a jogszabály értelmében "külföldi támogatásnak" minősül-e a YouTube-tól vagy a Google-től származó bevétel. Amint válaszol, egy új cikkben számolunk be az eredményekről.

Orbán Viktor a május 6-án tartott ráckevei fórumán említette meg, hogy másnap "a kormány megvitatja azt a képviselői indítványt, amelyet azért nyújtanak be a képviselőtársaink, hogy a külföldről finanszírozott, magukat civilnek mondó szervezeteket is ellenőrzés alá vonjuk. Egy átláthatósági törvény van készülődő félben." Azt mondta, ezzel akarják lehetetlenné tenni a USAID-rendszer magyarországi leképződését.

2010 óta gyakran előfordult, hogy önálló képviselői indítványokkal kerülték meg a jogot, hiszen ha egy törvénytervezet nem kormányjavaslatként megy a parlament elé, akkor nem kell előzetesen egyeztetni, sem hatástanulmányt készíteni. Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy bár a kormányülésen tárgyaltak a tervezetről, "a javaslat gazdája és előterjesztője a frakció", pedig 2024 nyarán Orbán kormányhatározatban utasította arra az igazságügyi minisztert, hogy dolgozza ki a "háborús propaganda" elleni jogszabályokat.

A kormány előre kijelölte, hogy a sajtónak kötelezően nyilvánosságra kell hoznia a külföldről érkező támogatásokat. Amennyiben kiderül, hogy ezek a támogatások "a háborús propagandát szolgálják", Magyarország köteles visszafizetni a forrásokat a küldő szervezetnek. Kérdésünkre az Igazságügyi Minisztérium megerősítette, hogy jelenleg is dolgoznak a jogszabály tervezetén. Azonban a javaslat végül a frakciónál landolt, amelyből Halász János önálló indítványt alakított ki.

Karácsony Gergely főpolgármester, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, valamint a Momentum elnöke is kifejezte véleményét az éjjel benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban.