A mesterséges intelligencia robbanása eddig még nem gyűrűzött be a magyar munkaerőpiacra - Gazdasági hírek - DigitalHungary - Ahol a digitális világ és a valóság találkozik. Fedezd fel a virtuális élet izgalmait!

Jelenleg a mesterséges intelligencia (AI) még nem a domináló tényező a magyar munkaerőpiacon, a Hays szakértőinek véleménye szerint. Sokkal inkább a digitalizáció szélesebb spektrumú hatásai formálják a keresletet: az automatizálás terén jártas szakemberek iránti igény az utóbbi években drámai módon megnőtt. Ennek hátterében áll, hogy egyre több gyártó cég fektet be az automatizálási folyamatokba, ami új lehetőségeket teremt a szakterületen.

A munkaerőpiac három meghatározó szegmensének főbb jellegzetességeit tekintették át a Hays szakértői, mielőtt a tanácsadó cég megjelentetné az idén jubileumi, 15. kiadásához érkező Salary Guide-ot, éves rendszerességű, a munkavállalók helyzetét és a béreket vizsgáló felmérését.

Itt van az MI, hol található az MI?

A Hays friss elemzése rávilágít arra, hogy globális szinten már érezhető az AI hatása, míg itthon a helyzet némileg eltérő. A mérnöki, élettudományi és technológiai szektorokban még nem tapasztalható jelentős változás. Noha az AI forradalmasítja a gyógyszerfejlesztést, felgyorsítva a kutatásokat, javítva a diagnosztikai pontosságot és lehetőséget biztosítva a betegspecifikus kezelési tervek kidolgozására, a bevezetése komoly anyagi ráfordítást igényel. Ennek következtében Magyarországon csak néhány vállalat képes megengedni magának az AI alkalmazását. Ugyanez a helyzet a mérnöki és technológiai szektorokban is, ahol az AI inkább a napi rutin feladatokban nyújt támogatást, ami magyarázza, hogy a munkaerőpiaci hatása egyelőre elhanyagolható.

A digitalizáció hatásai egyre inkább megmutatkoznak a különböző iparágakban, különösen a gyártás területén, ahol a folyamatok automatizálása vált a hazai vállalatok középpontjává, függetlenül a cég méretétől. Az automatizálás iránti növekvő érdeklődés nyomán a termelőcégek rohamosan keresnek olyan szakembereket, akik képesek kezelni ezeket az új technológiákat. E mellett a 3D nyomtatás is jelentős innovációs lépésnek számít, amely nemcsak új lehetőségeket teremtett a gyártásban, hanem számos új munkahelyet is generált, tovább gazdagítva a munkaerőpiacot.

"Miközben az automatizálás szárnyalt, a nagy autógyártók sorra húzták be a kéziféket, ami a termékszámok és a megrendelések mellett a foglalkoztatási mutatókra is hatással volt" - mondta Katona Tibor, a Hays Hungary kereskedelmi igazgatója. Hozzátette: mindezekhez az is hozzájárult, hogy az elektromos autózáshoz kapcsolódó fejlesztésekre, termékekre lényegesen kisebb volt az igény a vártnál.

A generációk közötti eltérő igények folyamatosan átalakulnak, ahogy a világ és a társadalmi környezet is változik. Minden új generáció saját értékrenddel és elvárásokkal lép színre, amelyek tükrözik a technológiai fejlődést, a gazdasági környezetet és a kulturális hatásokat. Az ifjabb korosztályok például sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, a sokszínűségre és az autentikus élményekre, míg az idősebbek esetleg a stabilitást és a hagyományos értékeket helyezik előtérbe. Ez a dinamika folyamatos kihívás elé állítja a vállalkozásokat és a társadalmi intézményeket, amelyeknek alkalmazkodniuk kell ezekhez a változó elvárásokhoz, hogy relevánsak maradhassanak.

Miközben a technológiai szektor Magyarország számára továbbra is vonzó célpont a multinacionális vállalatok számára – akik az elmúlt években számos kompetenciát és központot alakítottak ki az országban – a gyártás terén eltérő a helyzet. A termékfejlesztés szegmensében viszonylag kevés új nagyvállalat bukkant fel, így a hazai kis- és középvállalkozások dominálják ezt a piacot.

Márpedig ez a cégkategória nem a legvonzóbb a munkaerőpiacon növekvő arányban megjelenő Y és Z generációs munkavállalóknak. Ők sokkal jobban artikulált elvárásokkal rendelkeznek, mint az idősebb korosztályokhoz tartozók. Egyfelől azokat a munkaadókat preferálják, ahol több fejlődési lehetőséget látnak, ahol a jövőbe mutató kompetenciákat tanulhatnak meg, ahol digitalizáltabb a munkakörnyezet - és ahol nagyobb függetlenséget kapnak a munkában. Ez minimum heti több napra kiterjedő home office lehetőséget jelent, de a technológiai szektorban sokan kifejezetten teljes távmunkát keresnek. Ez pedig nem egyszerű elvárás egy olyan munkaerőpiacon, ahol egyre több munkaadó követeli meg a teljes visszatérést az irodába.

...szigorúbb elvárásokat támasztó munkaadók

A gyógyszeripar és az orvosi eszközök szektora kiemelkedő példa arra, hogy nem minden ágazatban tapasztalható az irodai jelenlét fokozott igénye. Ez a jelenség azt mutatja, hogy ezek a vállalatok sikeresen megőrizték alkalmazkodóképességüket még a pandémia utáni időszakban is. E rugalmasság nem csupán a működésük hatékonyságát növeli, hanem jelentős versenyelőnyt is biztosít számukra a piacon.

Sok fiatal munkavállaló számára kiemelten fontos az otthoni munkavégzés lehetősége. Ha a jelenlegi munkaadójuk szigorúbb szabályokat vezet be ezen a téren, a többség nem csupán nem tud, de nem is kíván azonosulni a változásokkal. "Mivel a piacon még mindig találhatóak olyan munkaadók, akik számára a home office a vállalati kultúra szerves részét képezi, a szigorúbb intézkedések különösen a fiatalabb munkavállalók hűségét csökkenthetik" - nyilatkozta Seres Tamás, a Hays Hungary mérnöki, ingatlan- és építőipari divíziójának vezetője. Véleménye szerint ez akár oda is vezethet, hogy egy ilyen döntés valakit passzív álláskeresőből aktívvá változtathat.

Az otthoni munkavégzés korlátozása éppúgy elriasztja a fiatalokat, mint a túlzottan merev vállalati struktúrák. Ezek a fiatal szakemberek ugyanis arra törekednek, hogy minél előbb és minél magasabb pozícióba kerüljenek. Ambícióik mellett hajlandóak hosszú távon is elköteleződni, és alaposan mérlegelik a lehetőségeiket, hogy végül egzisztenciálisan is elégedettek lehessenek. Ebben a helyzetben pedig nem minden munkáltató képes versenyre kelni a tehetséges fiatalokért.

A Hays február közepén publikálja átfogó bérfelmérését, amely a 3000 résztvevő hozzájárulásával készült munkaerőpiaci elemzést is tartalmaz.