A magyar gazdatársadalom képviseletében demonstráltak Brüsszelben Ukrajna uniós tagságának ellenállása érdekében.

Valamennyi magyar gazda nevében tiltakozott a Magosz és az Agrárkamara Brüsszelben, attól tartva, hogy megszűnik a közvetlen területalapú támogatás és Ukrajnának adják a magyar gazdáknak járó pénzt. Az Európai Bizottság cáfol.

A Magyar Gazdaszövetkezetek Országos Szervezete (Magosz) és a Nemzeti Agrárkamara összefogásával, képletesen 250 ezer magyar termelő és támogatóik aláírását juttatták el Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez.

Brüsszel arra készül, hogy megvonja a területalapú támogatásokat a magyar gazdáktól. Ez a forrás nem csupán ajándék, hanem alapvetően fontos ahhoz, hogy a gazdák a szigorú uniós szabályoknak megfelelően tudjanak termelni. Ha ezeket a támogatásokat elvennék, az súlyosan veszélyeztetné a minőségi élelmiszerek előállítását, hiszen a helyi gazdálkodók nem tudnák fenntartani működésüket. Ezzel párhuzamosan a hazai piacot kétes minőségű import termékekkel árasztanák el, ami komoly kihívásokat támasztana a lakosság számára, és egyben veszélyeztetné az élelmezésbiztonságot is.

Ez a petíció lényege, amely felháborítónak tartja azt is, hogy "egyes magyar európai parlamenti képviselők is támogatják ezt a javaslatot". Az aláírásgyűjtő íveket hétfőn elektronikus úton már elküldték Brüsszelbe, a szervezők azonban szerettek volna személyesen is találkozni a Bizottság képviselőivel, azonban választ sem kaptak. Ennek ellenére a belga fővárosban utaztak, ahol az Európai Bizottság központja előtt Jakab István, a Magosz elnöke elmondta, hogy az agrárium európai jövőjét tekintve

Olyan körülmények rajzolódnak ki, amelyek a gazdák számára teljesen elfogadhatatlanok.

A gazdasági szereplők két fő aggodalommal néznek szembe: egyrészt attól félnek, hogy a mezőgazdasági támogatások átalakulása a támogatások mértékének csökkenéséhez vagy akár teljes elvesztéséhez vezethet. Másrészt pedig az Ukrajna esetleges uniós csatlakozása komoly kihívások elé állíthatja a magyar termelőket, akik így kilátástalan helyzetbe kerülhetnek.

Határozottan elutasítjuk és mélyen elítéljük azt a gondolatot, hogy Ukrajnát, a tárgyalások megkezdésének fényében, az Európai Unió tagjává tegyék.

- jelentette ki Jakab István. Szerinte a támogatások rendszerét úgy akarja átalakítani az EU, hogy finanszírozni tudják Ukrajna felvételét. Ugyanakkor az Európai Bizottság még nem készítette el a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatát, mindössze egy, az agrárium jövőjére vonatkozó víziót vázoltak fel. Az első, számokkal alátámasztott költségvetési javaslat idén júniusra várható. Az Agrárkamara alelnöke, Cseh Tibor szerint ami ezzel kapcsolatban zajlik, az nem egy agrárszakmai vita, úgy véli, ez a kérdés a gazdák feje felett fog eldőlni.

A Bizottság már kifejezte, hogy szükség van egy közös kohéziós és agrártámogatási alap létrehozására. Ennek következményeként valószínű, hogy a gazdálkodók számára elérhető források jelentősen csökkenni fognak a teljes kerethez viszonyítva.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – mondta az alelnök. Cseh Tibor aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jogállamisági feltételek várhatóan kiterjednek az agrárpénzekre is. Ez a gyakorlat már eddig is komoly problémákat okozott, hiszen ennek következtében a kohéziós források jelentős része, valamint a helyreállítási alap teljes egészében zárolva van, főként a korrupcióval kapcsolatos kockázatok miatt. Jelenleg nem látszik előrelépés a helyzet megoldásában, és az Agrárkamara figyelmeztetése szerint ez a legkisebb gazdálkodók támogatását is komolyan veszélyeztetheti.

A termelők képviselői szerint, még ha Ukrajna tagja is lenne az EU-nak, az uniós szabályozások azonnali bevezetése valószínűleg nem történne meg. Ehelyett átmeneti alkalmazkodási időszakra, vagyis egyfajta felmentésre számíthatnának az ukránok.

Aki úgy véli, hogy egy országot egyik pillanatról a másikra át lehet alakítani háborús állapotból a uniós normákra, az nem érti meg a helyzet bonyolultságát.

Cseh Tibor szavaival élve: "Egyedivé kell tenni a mondandónkat." Jakab István úgy véli, hogy az ukrán földek még mindig rejtik magukban azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével dominálhatnák az egész európai mezőgazdasági szektort.

Az ukrán mezőgazdaság most a kapacitásának 60-70 százalékát használja ki, ha ezt 10-20 százalékkal növelik meg, két eurós órabér és fejlett nyugati technológia mellett, akkor nekünk, szomszédos tagállamoknak teljesen befellegzett.

- nyilatkozta a Magosz elnöke. Ezzel szemben az Európai Bizottság más állásponton van. Ujvári Balázs, a testület szóvivője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Bizottság továbbra is elkötelezett a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatás fenntartása iránt, amit meg kívánnak védeni. Azt is hozzátette, hogy Ukrajna támogatása nem gyengítette az EU költségvetését eddig, és a jövőben sem várható, hogy negatívan befolyásolja azt.

Ukrajnával kapcsolatosan fontos hangsúlyozni, hogy soha nem utaltunk át, és nem is irányítottunk át mezőgazdasági támogatásokat Ukrajnának. A törvény szerint a Közös Agrárpolitika keretében biztosított alapok kizárólag az uniós gazdálkodók és az európai államok számára állnak rendelkezésre. Ezt a tényt mindenképpen világossá kell tenni.

- hangoztatta Ujvári Balázs. A 2023 és 2027 közötti időszakban a uniós termelők összesen közel 190 milliárd euró közvetlen jövedelemtámogatásban részesülnek, ebből 6,6 milliárd euró a magyar gazdák számára van fenntartva.

Jakab István határozottan kijelentette: amennyiben a magyar gazdák érdekei sérülnek, legközelebb traktorral fognak visszatérni.