A légszennyezés következtében az ipari zónák környékén gyakoribbá vált a hóesés.
Az ipari szennyezés nemcsak a levegő minőségére és az egészségre van hatással, hanem váratlan időjárási jelenségeket is okozhat - derült ki egy friss kutatásból. A gyárakból származó szennyezőanyagok ugyanis hideg időben a felhők jegesedését idézik elő, ami hirtelen havazást okozhat az érintett területeken. Ez a jelenség ráadásul nemcsak a helyi közösségek számára jelenthet kihívást, hanem a Föld klímáját is befolyásolhatja.
A légszennyezés már évtizedek óta az emberiség egyik legkomolyabb kihívása, és ahogy beköszönt az ősz, a fűtésszezon elindulásával a levegő minőségének romlását saját bőrünkön is tapasztalhatjuk. A hatalmas füst- és porfelhők nem csupán az ipari övezetekben figyelhetők meg, hanem a legtöbb város utcáin is komoly próbára teszik látásunkat és légzésünket. Egyes nagyvárosokban pedig a szmog még ennél is súlyosabb problémát jelent, amely mindannyiunk életminőségét befolyásolja.
Ennek ellenére a hatalmas, és egész nap vastag füstöt eregető gyárak és erőművek azok, amelyek hazánkban is jelentősen szennyezik a levegőt, ráadásul egy új találmány szerint az időjárásra is komoly hatása lehet az ezek által kibocsátott szennyezésnek.
Egy nemrégiben napvilágot látott tanulmány szerint a kutatók arra jutottak, hogy az ipari szennyezés különös időjárási anomáliákat generálhat, amelyek következtében a gyárak és ipari létesítmények közelében élők számára a hóesés gyakorisága megnövekedhet. Az új kutatási megállapítások a felhőjegesedés vagy felhő-glaciáció jelenségét világítják meg, amely során az ipari szennyezőanyagok hatására a folyékony felhőcseppek jéggé alakulnak, majd ezt követően hó formájában hullanak alá.
Ez a meteorológiai jelenség leginkább a zord, hideg időszakokban mutatkozik meg, amikor a légkörben található szennyező anyagok, mint például az aeroszolok, hozzájárulnak a felhők jégkristályokká való alakulásához.
Egy nemrégiben a Science folyóiratban megjelent kutatásban az észtországi Tartui Egyetem és az angliai Readingi Egyetem tudósai közösen vizsgálták a műholdas adatok világát. Az elemzések során arra a megállapításra jutottak, hogy az iparvárosok környező területein egyre gyakrabban figyelhetők meg különleges, jégkristályokból álló felhőformációk, míg a hagyományos, folyékony halmazállapotú felhők aránya csökken. A kutatók kimutatták, hogy az olyan ipari létesítmények, mint a fémgyárak, cementüzemek és olajfinomítók, jelentős mennyiségű aeroszolt bocsátanak ki, amelyek hozzájárulnak a felhők jegesedésének fokozódásához. Az egyik megfigyelt eset során például a hóesés nyolc órán át tartott, és olyan kiterjedt területet borított be, hogy az meghaladta London nagyságát.
A folyamat lényege abban rejlik, hogy a szennyezőanyagok apró részecskéi, más néven kondenzációs magok, aktiválják a felhőkben található vízcseppek átalakulását. Normál körülmények között ezek a vízcseppek folyékony állapotban maradnak, amíg a hőmérséklet nem csökken jelentősen. Azonban ezek az aeroszol részecskék olyan magként működnek, amelyek köré a víz könnyebben képes kristályosodni. Amint ez a folyamat végbemegy, a jégkristályok elnehezülnek, és hó formájában kezdik meg útjukat a föld felé.
A tanulmány egyik társszerzője, Nicolas Bellouin professzor hangsúlyozza, hogy a felfedezés jelentős következményekkel járhat az ipari zónák közelében élő közösségek számára. "Bár már tudtuk, hogy a légszennyezés milyen káros hatásokkal bír az egészségre, most arra is fény derült, hogy a gyárakból származó szennyező anyagok váratlan hóeséseket is generálhatnak" – mondta a professzor. Ez azt jelenti, hogy azoknak a közösségeknek, amelyek az ipari létesítmények szélirányában találhatók, fel kell készülniük a hirtelen havazásokra, amelyek akár több centiméter hótakarót is képesek lerakni egy nagyváros területén. Az ilyen jelenségek előrejelzése azonban kihívást jelenthet, mivel ezek nem a hagyományos időjárási minták, hanem lokális szennyezési hatások következményei. A jelentős mennyiségű havazás azonban mára már aligha okoz komolyabb zavarokat a városi életben.
A kutatók szerint azonban a felhőjegesedés hatásai nem csupán lokálisak, hanem globális szinten is befolyásolhatják a Föld klímáját: a jelenség megváltoztatja a felhők fényvisszaverő képességét. A jegesedett felhők 14 százalékkal kevesebb napfényt tükröznek vissza az űrbe, ami hozzájárulhat a globális felmelegedéshez. Ezenkívül a jegesedett felhők 4 százalékkal több hőt engednek ki a Föld felszínéről az űrbe, miközben az érintett területeken a felhőborítás 8 százalékkal csökken. Ezek az összefüggések fontosak a klímamodellek finomhangolásában, mivel a felhők összetétele és viselkedése jelentősen befolyásolja a Föld hőmérsékleti egyensúlyát.
Mint azt állandóan hallhatjuk, a globális felmelegedés jelentős hatással van a Föld éghajlatára, beleértve a hóeséssel járó időjárási mintázatok változását is. Míg az átlagos globális hőmérséklet emelkedése a tél enyhüléséhez vezetett, az éghajlati rendszerekben bekövetkező változások eltérő hatásokat gyakoroltak a különböző földrajzi területeken, így egyes régiókban csökkent, míg máshol időszakosan nőtt a hóesések gyakorisága és intenzitása.
A melegebb telek következtében a mérsékelt éghajlatú területeken, mint például Európa többsége és Észak-Amerika déli vidékei, a hóesés egyre inkább háttérbe szorul. Az emelkedett hőmérsékletek miatt a csapadék egyre inkább eső formájában hullik, nem pedig hóként, ami jelentős hatással van az időjárási mintázatokra, a vízgazdálkodásra és az ökoszisztémákra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által közzétett adatok szerint az elmúlt öt évtized során a hóborítottság időtartama Európa egyes részein akár 20 százalékkal is csökkent.
Érdekes módon a hó mennyisége időszakosan növekedhet bizonyos hidegebb régiókban, például az északi szélességi körök közelében. Ez a jelenség az éghajlatváltozás egyik meglepő következménye. Az emelkedő hőmérséklet következtében több vízpára jut a légkörbe, ami intenzívebb havazásokat idézhet elő, amennyiben a hőmérséklet fagypont alatt marad. Ezt a jelenséget jól láthatjuk az észak-amerikai Nagy Tavak vidékén, ahol a "lake-effect snow" nevű jelenség egyre gyakoribbá és erősebbé válik. Ezek a szélsőséges hóviharok azonban nem kompenzálják a globális csökkenést, mivel a hóréteg tartóssága, különösen a tavaszi időszakban, jelentősen csökkent az olvadás felgyorsulása miatt.
A hegyvidéki régiók különösen érzékenyek a globális felmelegedés hatásaira. Az Alpokban, a Sziklás-hegységben és a Himalájában is megfigyelhető, hogy
Ez nemcsak a síparadicsomokat és a téli sportokat érinti, hanem a hóolvadásból származó vízkészletek időzítését is, amelyre sok régió vízellátása épül. Például az Alpokban az elmúlt évtizedekben a hóborítottság körülbelül 5-10 százalékkal csökkent, és a század végére a havazás mértéke akár 50 százalékkal is visszaeshet a jelenlegi kibocsátási trendek mellett.
Az éghajlatváltozás nem csupán a csapadék mennyiségének csökkenésével jár, hanem szélsőséges időjárási jelenségeket is generál. Például az Egyesült Államok keleti partján végzett kutatások rámutatnak arra, hogy a melegebb óceáni vizek következtében a téli viharok intenzitása megnövekedett, ami hirtelen és jelentős hóeséseket eredményezhet. Ugyanakkor a klímamodellek előrejelzései szerint a hó mennyisége globálisan csökkenni fog a következő évtizedekben, különösen a mérsékelt övezetek alacsonyabb fekvésű területein. Ennek ellenére a hidegebb vidékeken továbbra is várhatóak szélsőséges hóviharok, ami megnehezíti az időjárás előrejelzését és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozását.
