2025 második felére várhatóan növekedni fog a mezőgazdasági hitelek volumene – Agrárszektor.

NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!

Az idei év elején is jelentősen csökkent az agrárhitelállomány Magyarországon, tranzakció szinten 100 milliárd forint feletti visszaesést figyeltek meg - jelentette ki Szabó István, hangsúlyozva ezzel a szavai fontosságát. A szakember ugyanakkor jelezte, 2025-ben is azt várják, hogy az elmúlt öt évhez hasonlóan az agrárhitelállomány az év első felében drasztikusan csökkenni fog, a második félévben pedig emelkedésre számítanak. Az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója szerint a a kérdés az, hogy mikor jelennek meg a nagy ÁTK-s és ÉLIP-es pályázatok támogatói okiratai? Mert ha erre csak a 3-4. negyedévben fog sor kerülni, akkor idén már lehet valamekkora folyósítás ebből a pályázatból, de az érdemi hitelnövekedés csak 2026-ban fog megtörténni.

A tavalyi évben benyújtott pályázatok túligénylése 3,7-szerese volt a tervezett keretnek. Ezek a pályázatok komplex támogatási formákat öleltek fel, beleértve az állattartást, az élelmiszeripart és a kertészeti projekteket, amelyek mellett energiahatékonysági kezdeményezések is szerepeltek. Számításaink szerint, ha ezek a projektek megvalósulnak, az nem csupán az energiahatékonyság javulását eredményezi, hanem jelentősen hozzájárul a cégek hozzáadott értékének növeléséhez is.

- mondta el Szabó István.

A szakember kifejtette, hogy a piacon olyan szereplők is akadnak, akik nem tudnak nyerni a pályázatokon. Az előzetes becslések szerint az élelmiszeripari pályázatok esetében a kis ÉLIP-es, tehát a 200 millió forintot el nem érő pályázatoknál a nyerési arány 95-100% között mozog. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a kis ÁTK-s pályázatokra is. A nagyobb pályázatoknál viszont már több kérdőjel merül fel, mivel ezeknél 4-5-szörös túligénylések tapasztalhatók.

Úgy vélem, hogy amennyiben a kormány módosítja a támogatási árfolyamot, és az irányító hatóság engedélyezni fogja a 20%-os kötelezettség-túlvállalást, akkor az állattartó telepek jelentős projektjei esetében 50-60%-os, míg az élelmiszeripar területén ennél is kedvezőbb, 70-80%-os nyerési arányokkal kalkulálhatunk.

- jelentette ki Szabó István, hangsúlyozva ezzel a szavai fontosságát.

Amennyiben egy pályázó nem nyeri el a kívánt támogatást, célszerű alaposan mérlegelnie, hogy az adott projekt szempontjából melyek azok a támogatási elemek vagy részterületek, amelyeket mindenképpen szükséges megvalósítani. A bankszektor számos finanszírozási lehetőséget kínál erre, például az Agrár Széchenyi beruházási hitelt, vagy akár forint alapú piaci, illetve deviza alapú finanszírozást. Ezt nyilatkozta az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója, aki kiemelte, hogy a jelentősebb pályázatok esetében érdemes a támogatásokra támaszkodni, bár ez csak 2028 után válik lehetővé.

Szabó István kifejtette, hogy a nagyobb pályázók általában több támogatást céloznak meg, míg a kisebb ágazati szereplők inkább emberközpontú, arányos projekteket terveznek. A szakértő elismerte, hogy a kisebb élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozások számára számos kihívás adódik: egyrészt a mérethatékonyság problémái miatt, másrészt pedig azért, mert ők jellemzően a vertikális integráció keretein belül működnek.

Ahhoz, hogy ezek a termelők sikeresen pályázhassanak és hozzáférhessenek a szükséges hitelekhez, ugyanazokon a hitelbírálati folyamatokon kell átesniük, mint a nagyobb cégek. A bankok nemcsak a cash-flow-t elemzik, hanem a kölcsönök visszafizetésének lehetőségét is alaposan megvizsgálják.