10 autó, ami örökre beírta magát a filmtörténelembe 1. **DeLorean DMC-12** - A „Vissza a jövőbe” trilógiában szereplő ikonikus időgép, amely nemcsak futurisztikus dizájnjával, hanem időutazási képességeivel is lenyűgözte a közönséget. 2. **Ford Mustang*
A Peugeot és a filmművészet kapcsolata mindig is szoros volt, de most a francia autógyártó egy újabb lépéssel közelebb kerül a mozivászon varázsához.
A Peugeot olyannyira komolyan gondolja, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatát a filmvilággal, hogy hivatalos partnerként jelent meg a februári Cézár-díjátadó ceremónián is és a következő lépésük az idei Cannes-i Filmfesztivál, ahol május 13. és 24. között a Peugeot Inception tanulmányautó a Carlton Hotel pázsitján állítják ki. A fesztivál látogatóinak így lehetőségük lesz felfedezni ezt a filmvászonra illő koncepcióautót, amely a gyártó optimista jövőképe a fenntartható mobilitását illetően - olvasható a franciák közleményében.
Ha pedig már Peugaot és a filmek a téma, akkor nem mehetünk el szó nélkül néhány ikonikus autó mellett, amelyek örökre nyomot hagytak a filmtörténelemben.
A rendező saját, sikeres regényét vitte filmre ebben az 1935-ben játszódó történetben, amelynek cselekményében központi szerephez jut a hatszemélyes, zártfülkés Peugeot. Egy lombardiai faluban járunk, ahol a tanító a településen elsőként automobilt vásárol, noha aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogyan fogadják majd a helybeliek extravagáns döntését. Bátyja, Henri nem osztja komor nézeteit, és rábeszéli, hogy tanuljanak együtt vezetni. A család együtt vág neki a falunak, ami persze komikus jelenetek láncreakcióját indítja be. Az események olyannyira felzaklatják Pierre-t, a tanító gyermekét, hogy megbukik az év végi vizsgákon.
A filmtörténet általában a road movie műfajának előfutáraként tekint Godard alkotására, a francia új hullám alapművére. A Jean-Paul Belmondo és Anna Karina főszereplésével készült film nem csak történetével, de technikai megoldásaival (például az automobil mozgásának fényekkel történő érzékeltetésével) is irányt mutatott az utódoknak.
A Belmondo megformálta Ferdinand Griffon karaktere egy kiábrándult kispolgár, aki elfordul monoton életétől. Amikor találkozik élete nagy szerelmével, Marianne-nal, együtt lépnek ki a hétköznapok szürkeségéből. Ferdinand piros Peugeot 404-esével céltalan, önpusztító kalandokba vágnak, ahol a valóságtól elszakadva keresik a lét értelmét. Ezen az úton végül arra a megdöbbentő felismerésre jutnak, hogy talán a halál az egyetlen dolog, ami igazán értelmet adhat az életüknek.
A Rózsaszín Párduc-filmek nem tartoznak a mozgófilm történetének legnagyobb alkotásai közé, az 1978-as epizód azonban emlékezetes marad, mint Peter Sellers egyik utolsó munkája. A történet ugyanolyan bohókás, mint korábban: egy maffiavezérnek azzal kell bizonyítania alkalmasságát, hogy elteszi láb alól Clouseau felügyelőt, aki nyomozati sikereit sokkal inkább szerencséjének, mint tehetségének köszönheti. Az egymást követő merényletek természetesen kudarcba fulladnak. Még úgy sem sikerül megölni a rendőrt, hogy szitává lövik fehér Peugeot 204-s szedánját - persze, hiszen az autót pár perccel korábban rabolta el egy stoppos lánynak maszkírozott bűnöző, sorsára hagyva a jóhiszemű rendőrt.
Amikor a rendőr és a Peugeot szavakat egy mondatba illesztjük, az első gondolatunk nem Jacques Clouseau-ra, hanem inkább Columbo hadnagyra terelődik. Ez a karakter egy megkopott, de annál karakteresebb Peugeot 403 kabrióval rója az utakat. A sorozat, amely eredetileg 1968 és 1978 között futott, majd a 80-as években újabb évadokkal bővült, soha nem magyarázta el, hogyan került ez a különleges autó a Peter Falk által megformált nyomozó birtokába. Talán éppen a hadnagy egyedi, szokatlan stílusát szerették volna ezzel hangsúlyozni a forgatókönyvírók. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a sorozat egyik legutolsó részében (lehet, hogy tévedésből) azt állítják, a Kaliforniában élő és dolgozó hadnagy soha nem nyitotta le a vászontetőt az évek során.
Öt város, öt taxisofőr, öt különböző sors: Jim Jarmusch amerikai rendező különleges hangulatú etűdgyűjteménye egyidejűleg zajló jeleneteket mutat be a világ öt sarkában. Ezek a pillanatok mélyen emberi és társadalmi összefonódásokat tárnak fel, látszólagos alá- és fölérendeltségi viszonyokat feltárva. A párizsi epizód középpontjában egy elefántcsontparti származású taxisofőr áll, aki Peugeot 504-esével próbálja megtalálni a helyét a nagyváros forgatagában. Ám amikor két utasa a rasszista megjegyzései miatt fizetés nélkül kiszáll, az élet váratlanul egy vak lányt sodor az útjába, aki új kihívások elé állítja őt.
A rendező valószínűleg nem is sejtette, milyen ügyesen választotta ki Isaac de Bankolé által megformált taxis autóját. A masszív futóművel rendelkező, rendkívül megbízható 504-es modell számos afrikai piacon népszerűségnek örvendett, így az Elefántcsontparton is. Ráadásul a versenyváltozata 1978-ban diadalmaskodott az Elefántcsontpart-ralin, ezzel is bizonyítva erejét és teljesítményét a nehéz terepen.
A film egy rendkívül összetett és sokrétű narratívát kínál, ahol a hagyományos jó-rossz dichotómia eltűnik, és a határok folyamatosan elmosódnak. A szereplők közötti bizalom és hűség dinamikája a történet során folyamatosan változik. Jean Reno és Robert de Niro lenyűgöző alakításaival életre keltett akciófilm középpontjában egy titokzatos aktatáska áll, de az igazán emlékezetes pillanatok az izgalmas autós üldözésekben rejlenek, amelyeket a nézők és a szakma egyaránt a filmtörténelem kiemelkedő jelenetei között tartanak számon.
Különösen izgalmas az a jelenet, amelyben de Niro egy Peugeot 406-ossal ered a női főszereplő és társai nyomába, iszonyatos pusztítást végezve a párizsi forgalomban.
Nincs olyan film, amely annyira összefonódott volna a Peugeot nevével, mint a francia Taxi. Bár a történet folytatódott négy további epizóddal, szakmai és nézői szempontból az első rész mindmáig a mérce. A cselekmény alapját jól ismerjük: a taxisofőrként dolgozó, de versenyzői álmokat dédelgető Daniel, aki a törvényt csak felületesen tiszteli, kénytelen szövetségre lépni az ügyefogyott rendőr, Émilien oldalán. Céljuk, hogy leleplezzék a titokzatos bankrablók bandáját. Ebben a kalandban egy különleges szövetséges is segíti őket: a Daniel által tervezett és átalakított Peugeot 406, amely nem mindennapi képességekkel bír.
A gombnyomásra versenyautóvá átalakuló taxi mára ikonikus jelenséggé nőtte ki magát a nyugati popkultúrában. A sorozat későbbi epizódjainak alkotói folyamatosan figyelemmel kísérték az autóipar fejlődését, és minden alkalommal a legfrissebb modell került a filmvászonra. Az utolsó két részben már egy Peugeot 407 zúg át Marseille vibráló utcáin, bemutatva a modern technológia és a klasszikus akciófilm ötvözetét.
A Peugeot 406-os választása az Év Európai Autójának 1988-ban nem csupán véletlen egybeesés volt: ez a modell számos országban, köztük Nagy-Britanniában is, a legkedveltebb autók közé tartozott évek hosszú során. Így tehát nem meglepő, hogy a XX. század utolsó nagy romantikus filmsikere, a "Notting Hill" történetében sem egy brit autó, hanem a francia családi kombi utódja szeli a londoni utcákat. A főszereplők, Will Thacker, a szerencsétlenség szélén egyensúlyozó könyvkereskedő, és Anna Scott, a hollywoodi csillag, sürgősen igyekeznek, hogy a film végére újra egymásra találjanak.
A filmet a közönség és a kritikusok egyaránt rendkívül jól fogadták, és még most, húsz évvel a bemutatása után is ott szerepel minden idők legsikeresebb brit romantikus vígjátékai között, amihez kétségtelenül a pazar szereposztás is hozzájárult.
Magyarország legendás (fiktív) taxisofőrje, a Zenthe Ferenc által megformált, örök optimizmusáról ismert Taki bácsi ugyan vágyakozott egy modern nyugati kocsira, de Etus a hatodik évad (1992) végén, az ő tanácsára hagyatkozva, úgy döntött, hogy a Mágenheim család számára megvásárolja a piros Peugeot 205-öt, mégpedig 24 havi részletre, 13%-os kamattal. Az autó ezután rendszeresen feltűnt a teleregény epizódjaiban, ám nem mindig ugyanazt a példányt használták a forgatások során. Éppen ezért a rendszámtábla sem volt mindig egységes, ami igazi érdekességgel fűszerezte a nézők élményét.
A vásárlás pillanatában CZV-521-es néven anyakönyvezett kisautó időnként megfiatalodott (DBW-949), máskor pedig öregebbnek tűnt (BJB-431, CAR-875), sőt, még próbarendszámmal is feltűnt a képernyőn.
Minden idők egyik legnagyobb hatású sci-fi klasszikusának, Philip K. Dick mesterművének filmadaptációja, a Szárnyas fejvadász, méltó folytatást kapott, amely nem csupán a film noir és a fantasztikus műfaj kedvelőinek nyújt izgalmas élményt. A jelentős részben Magyarországon készült alkotás nemcsak a jövő autóiparába enged betekintést, hanem ezt a perspektívát a világ egyik legrégebbi autómárkája, a Peugeot szemszögéből tárja elénk.
A renitens androidok elfogására kiképzett, Ryan Gosling által megformált rendőrtiszt szárnyas ajtós szolgálati kocsija nem csak három kerekén gurul: a jövő Peugeot-ja bizony már a levegőben is képes közlekedni, környezetét pedig a tetőből leválasztható drón segítségével felügyeli - bár a távoli jövőben nem ugyanazt értjük vezetőtámogatáson, mint manapság.
